2018. augusztus 20-án az Államalapítás ünnepe Tatabányán
Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fő védőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe. A város zaját magunk mögött hagyva sétálhatunk el a kis szigetre, amelyen megcsodálható a helyi csillagász Kovaliczky István és szintén helyi szobrász Szunyogh László alkotta napóra, az országunk talán legfontosabb történelmi személyiségei Géza fejedelem és a karjában tartott még gyermek István árnyéka mutatja mintegy jelképezve az általuk megkezdett történelmünk folyását. Az 1956 MN Tatabányai egység tagjai mécsest gyújtottak a szobor talapzatánál és részt vettek a kenyérszentelésen, hagyományőrző, népművészeti programokon, lovasíjász bemutatón és kirakodóvásáron.
Gyulai Endre nyugalmazott megyés Püspök – Kakas Béla megyei Közgyűlése elnöke valamint Csomor Lajos a Koronakutatás ikonikus tagja tartottak előadást az Első Országos Koronakutató Emlékértekezleten.
Az 1956 Magyar Nemzetőrséget képviselte:
v.l. Piti János nőr.altábornagy és Dr. Budai Gábor nőr.tábornok, – jogtanácsos.
Augusztus 20. államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe alkalmából, – Boldog és Áldott Ünnepet kíván az 1956 Magyar Nemzetőrség
Augusztus 20. államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe is.
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.
Boldog és Áldott Ünnepet kíván az 1956 Magyar Nemzetőrség
Minden magyar állampolgárnak, – Magyar embernek,
Tagjainak és Szimpatizánsainak.
Haladjunk az úton, – mely becsülettel és tisztelettel van kikövezve, – Jézus és Isten felé.
Tartsuk be a Tízparancsolatot, – legalább is igyekezzünk.
ISTEN Áld meg a Magyart !
Az „Összefogás dal” szövege:
Itt vagy
Hol volt, hol nem volt Hol több, hol kevés Nagy Tengerország, viharmezők De éled a föld, s ad kenyeret még
Az arc, amit látsz Egy múlt gyűrte kép Bőrünkbe rajzolt, vad, zord vidék Az idő karcol, de az arc a miénk
Nem vagy egyedül a sorsod szigetén Hisz összeköt a végzet Összeér a lánc Nézz csak szét és meglátsz
Bár mindent elsodort az ár Itt vagy Lesz még a kőből újra ház Az égre új kémény füstje száll Holnap
Még lesz tetőd, hisz van hazád
Tenger lett a föld S az ég, vad folyó Álmokba rejtett vágyad, ha hív Fáj, de mozdulsz, még dobog a szív
Nem vagy egyedül a sorsod szigetén Hisz összeköt a végzet Összeér a lánc Nézz csak szét és meglátsz
Bár mindent elsodort az ár Itt vagy Lesz még a kőből újra ház Az égre új kémény füstje száll Holnap Még lesz tetőd, hisz van hazád
Új nap ébred holnap Vad tengert zúdít ránk az ég De itt vagy Nincs másik föld, nincs másik lét Egy vén tölgy, mit megtépett a szél De még vagy Sorsot és lelket nem cserélsz
Adás közben beküldött dalszöveg – Vers / Figler Csaba /
MAGYAROK VAGYUNK !
Ősi erényünk ,hogy az ellentől nem félünk Sokfélén Magyarként megférünk Őseink reményeit reméljük. Hőseink tetteivel jövőnket megéljük! Szent szövetségben tart vérző karjuk, Hisszuk Istent, és Szebb jövőnket is valljuk, És sok ezredéves koron át, visszhangzik szózatunk : őrizzük szent Hitünk és megvédjük NEMZETTÜNK és a KORONÁT !
ft.Dömötör Tibornak és Dr. Aradi ÉvánakEmlékfát ültettek Ópusztaszeren
2018.aug.-19-én. – Dr. Budai Gábor társaságában (Ópusztaszer).
@@@@@@@@@@@
A rendezvényen az MVSZ meghívására részt vesz az 1956 Magyar Nemzetőrség küldöttsége Dömötör Zoltán vezérezredes elnök –főparancsnok vezetésével.
A programban emlékfa avatásra kerül sor a Magyar Nemzetért Érdemérem kitüntetettjeinek, melynek során Főparancsnokunk testvére Ft. Dömötör Tibor ( Egyesült Államok ) püspök poszthumusz
emlékére is emlékfát avatnak.
From: MVSZ Sajtószolgálat [mailto:sajtoszolgalat@mvsz.hu] Sent: Wednesday, August 15, 2018 7:55 PM To: MVSZ Sajtószolgálat Subject: MVSZ-80 – Ünnepi program Ópusztaszeren Importance: High
Amint arról korábban hírt adtunk, e hét végén, augusztus 18-án lesz nyolcvan éves a Magyarok Világszövetsége. Pénteken elnökségi ülés, szombaton Ünnepi Küldöttgyűlés és Gálaest, majd vasárnap, augusztus 19-én Ópusztaszeren emlékfák avatása és egész napos ünnepi konferencia lesz, amelyen rokon népek képviselői is előadásokat tartanak. A két ópusztaszeri esemény közé időzítik a Vereckei-hágóról tíz nappal korábban indult Juhos Gábor MMM Maratonjának befutóját. Az ünnepi konferencián – amelyre a Magyarok Világszövetsége és a Magyarok Országos Gyűlése (MOGY) együttműködésének eredményeként az ópusztaszeri Látogatóközpont konferenciatermében kerül sor – előadások hangzanak el az MVSZ kiemelt jelentőségű programjairól. Első előadó Drábik János, az Országos Trianon Társaság elnöke, az MSZ Stratégiai Bizottságának elnöke. Záró mozzanatként ismertetik az MVSZ Ünnepi Küldöttgyűlése által egy nappal korábban elfogadandó nyilatkozatot:Üzenet a világ magyarságának, rokon népeinknek, Európának és a Nagyvilágnak.
80 ÉVES A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE
Ópusztaszer, 2018. augusztus 19. – 10.00 – 18.00 óra
ÜNNEPI PROGRAM
10:00 – Emlékfák avatása a MAGYAR NEMZETÉRT ÉRDEMÉREM kitüntetettjeinek:
Dr. Aradi Éva India-kutató,
Ft. Dömötör Tibor (Egyesült Államok) püspök posztumusz,
Tokay Rozália (Erdély) a Szent Kamill és Szent Erzsébet otthonok alapítója
10:30 – HIMNUSZ és SZÉKELY HIMNUSZ
Az ünnepi konferencia megnyitója a Rokon népek sátorban
10:35 – A Vereckei-hágóról rajtolt Minden Magyarok Megmaradásáért Maratont teljesítő
Juhos Gábor befutója
10:40 – Drábik János: Nemzeti konzultáció Trianonról? Miért?
11:10 – Bottyán Zoltán: Nemzeti konzultáció Trianonról? Miért most?
11:40 – Patrubány Miklós: A Magyarok Világszövetségének 80 éve
12:00 – Ebédszünet
13:00 – v. Oláh István, Várkonyi György: A fertálymesteri hagyomány és a migránsválság
13:30 – Fuksz Sándor, Dalmay Árpád, Kiss Endre József, Mihályi Molnár László, Patrubány
Miklós: Petőfiért! Hónapokraa nemzeti kegyelet megadásától
14:20 – Borsos Géza, Benkő Emőke, Gábor Ferenc, Horváth István, v. Hompoth Zoltán, v. Tokay
Rozália: Székely nép, Székely Nemzetgyűlés és a Székely Nemzeti Tanács
15:10 – Dr. Kurban Wali (ujgur előadó az Egyesült Államokból): Mit rejt maga alatt a Takla-Makán
sivatag?
16:20 – Dr. Kahar Barat (ujgur előadó az Egyesült Államokból): A hunok és magyarok kapcsolata
17:30 –A Magyarok Világszövetsége Ünnepi Küldöttgyűlésének Nyilatkozata: Üzenet a világ
magyarságának, rokon népeinknek, Európának és a Nagyvilágnak
18:00 – Az ünnepi konferencia berekesztése. SZÓZAT
„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)
A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)
A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
