Gyászjelentés

Tudományos konferencia a nemzetőrségről

Az 1956 Magyar Nemzetőrség a Honvédelmi Minisztérium és a Honvédelmi Sportszövetség támogatásával, 2019. szeptember 20-án a Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központ Nagytermében, a „Magyar Nemzetőrség társadalmi szerepvállalásának szükségességéről” elnevezéssel tudományos konferenciát tartott.

A Magyar Nemzet másnapi (szeptember 21-i) számának második oldalán adott hírt a konferenciáról.

de Internetes portálján bővebb beszámolót is közöl (ide kattintva elérhető az oldal):

Beszámoló a konferenciáról:

A rendezvényen nem a Nemzetőrség mutatkozott be, vagy mondta el magáról terveit, hanem a meghívott, neves előadók a saját szakterületükön szerzett tapasztalataikból építkezve, több szemszögből taglalták a Nemzetőrségről alkotott gondolataikat.

 

A konferencia elején köszöntötték azon bajtársakat, akik még ’56-ban harcoltak a nemzetőrségben: v.l. Dömötör Zoltán vezérezredest, v.l. Dohány András altábornagyot, v.l. Marton György altábornagyot, v. Dózsa László altábornagyot és Baranyi László altábornagyot.

A megnyitó beszédet vitéz lovag Dömötör Zoltán nemzetőr vezérezredes, elnök-főparancsnok tartotta hangsúlyozva, hogy újabb bizonyítékát látja annak, hogy hűek maradtak 1848 és 1956 eszméihez, és hogy vannak még nagyon sokan, akik ma és holnap is azon fáradoznak, hogy elődeik áldozata ne legyen hiábavaló. Fontosnak tartotta elmondani, hogy most a nemzetőröknek nem fegyverrel kell szolgálniuk a hazát, – bár szükség szerint arra is készek lennének – hanem elődeik dicső példáját megismertetve kell példát mutatni a mai felnövekvő nemzedéknek.

Elsőként Dr. Süli Attila, a HM Hadtörténeti Kutató Intézet és Múzeum kutatója vezette fel kutatási eredményeit az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nemzetőrségéről és a honvédségről. A reformkor végén a mintát a francia forradalom szolgáltatta. Szükségszerűségét pedig az hozta, hogy csak egy hadsereg volt Magyarországon – a Császár hadserege – amelyben ugyan voltak magyar tisztek, de ők jelentős részben a Császárhoz voltak hűek, mintsem Magyarországhoz. A 12 pont megkövetelte a Nemzeti Őrsereget, és Batthyány kormánya a társadalmi elit soraiból, a köznemességből verbuválta a nemzetőrséget, mintegy kötelezővé téve a Nemzetőrségbe történő belépést. Később önkéntességre alapozták a csatlakozást, amikor már állandó haderőre volt szükség, az önkéntes nemzetőrségből alapították a honvédséget.

Mi az egyező és különböző a ’48-as és az ’56-os nemzetőrség között?

1848-ban a Nemzetőrség önmaga volt a fegyveres erő a Honvédséggel közösen. 1956-ban a Nemzetőrségbe a rendőrség és honvédség teljesen nem tagozódott be, mert a rákosista, szovjetbarát vezetőkben nem bíztak. 1848-ban kezdetben kötelezően kellett belépni, 1956-ban teljes körűen önkéntes volt a jelentkezés. 1848-ban szervezeti modell volt, 1956-ban nem volt idő reguláris erővé szerveződni, azonnal harcolni kellett. 1848-ban magyarok a nemzetiségiekkel együtt harcoltak, 1956-ban elsősorban magyarok voltak a nemzetőrök.

Ugyanakkor, mindkét nemzetőrségben közös, hogy spontán született, magyar volt, a magyar nemzet érdekeit szolgálta és mindkettő a forradalom vívmányait volt hivatott megvédeni.

Prof.Dr. Szörényi László irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézet volt igazgatója az irodalom szemüvegén keresztül láttatta a Nemzetőrséget. Arany János „Nemzetőr dal” című költeményét elemezve elmondta, ebben Arany kifejti, milyennek kell lennie a nemzetőrnek, mintegy a jogszabályi előírásnak megfelelően. Kitért Arany és Petőfi barátságára, hazafias, nemzetőri vetélkedésére. Míg Arany inkább ideológiailag fogja fel a nemzetőr létet, addig Petőfi – aki obsitosként kiképző is volt – inkább a harc oldaláról. „No, ki fog előbb puskaport szagolni?” – versengett egymással a két költőfejedelem.

Előadása óriási sikert aratott.

A harmadik előadó Dr. Gyarmati István, aki az egyik legismertebb biztonságpolitikai szakértő itthon és külföldön egyaránt. Volt honvédelmi államtitkár, diplomata, NATO összekötő, részt vett több EBESZ misszióban. Előadásában utalt arra, hogy mennyire hiányzik a közéletből a Nemzetőrség, és egyetért abban: helye van a társadalomban a Nemzetőrségnek.

Ma már más típusú veszélyek vannak, más típusúak a hadviselés formái. A felkészülésen van a hangsúly. Az ellenség ott és csak ott támad, ahol nincs kellő védelem. Ezért fontos, hogy lássa a külvilág: Magyarországon felkészült, és a társadalomba szervesen integrált haderő működik. Szövetségi elvárás is, hogy ne legyünk gyenge láncszem a NATO-ban.

A sorkatonaság megszüntetése alapvetően helyes gondolat volt, de a végrehajtása során keletkezett űrt azóta sem sikerült betölteni és ez nem maradhat így tovább.

Kérdés: a meglévő két fegyveres erő – szükség esetén – tud-e egymásnak segíteni? Fel lehet-e cserélni a szerepeket? Tud-e a katonaság rendészeti feladatokat ellátni, vagy adható-e a rendőrségnek katonai jellegű feladat? Ha a rendőrséget átcsoportosítják katonai jellegű, vagy határőrizeti feladatokra, akkor az elvezényelt állomány hiányzik a közbiztonságból… jól át kell ezt gondolni. A honvédségnek viszont szükséghelyzetben segítség kell feladatainak ellátásához. Adva van az ötlet – más országok mintájára – hogy a lakosságból, már békében kell tartalékot képezni.

Ehhez leginkább a fiatalságot kell hazafias érzésekre, honvédelmi képességekre nevelni, tanítani, de a honvédelemben szükség van a felnőtt polgári lakosság széles táborára is. A kimaradt évtizedeket pótolva nevelni kell őket hazafiságra, bajtársiasságra, hazaszeretetre, összetartozásra, fegyelmezettségre, honvédelmi ismeretre!

Ennek a munkának a keretében más típusú támadásokra is fel kell készülni, mint például a terrorizmusra, kíbertámadásra, dróntámadásra, stb. Ezért lakossági felvilágosításokat kell szervezni, előadásokat, képzéseket tartani, és ebben sokat tud segíteni a Nemzetőrség. A honvédelem közügy! Legyen AZ!

A konferencia végén hozzászólásra Prof.Dr. Popper György nemzetőr vezérőrnagy, az IBSSA elnöke kért szót. Elöljáróban gratulált a szervezőknek, a Nemzetőrségnek, hogy milyen magas színvonalú előadások hangzottak el, amelyekből nagyon sokat lehetett tanulni. Kiemelte, hogy a jövő védelmi rendszerére nem feltétlenül rengeteg laktanyára és nagyszámú seregre van szükség, hiszen ma egy irodából, néhány számítógéppel is hatékony védelmi rendszert lehet üzemeltetni, amelyet néhány ügyeletes is elláthat. Speciális képességek, készségek időszakát éljük, amikor modern hadsereget említünk.

Az önkéntes, honvédelmi feladatokat felvállaló nemzetőrségre igenis szüksége van a társadalomnak és magának a Honvédségnek is! A nemzetőrség részt tud vállalni határvédelemben, honvédelemben, árvíz idején, kisebb-nagyobb közösséget érő bajok elhárításában. Ehhez azonban állami támogatásra, együttműködésre, előkészületre is szükség van, hiszen ott kell lenni minden településen, ahol majd segítség kellhet, és ezt a segítséget, munkát helyben kell szervezni, és erre a feladatra „békében” kell és lehet hatékonyan felkészülni. Hisz abban, ennek az ideje hamarosan eljön. 

Csapatzászlónk kivonulása előtt Dr. Diószegi Gábor nör. ezredes, a konferencia levezető elnöke összefoglalta az elhangzott előadások kulcsmondatait és zárszavában megállapította: a konferencia címe, a „Nemzetőrség társadalmi szerepvállalásának szükségszerűsége”, hűen fejezte ki az előadások tartalmát.

Képtár:

A konferencia szervezői az 1956 Magyar Nemzetőrség Elnökségének megbízásából: Dr. Diószegi Gábor nör. ezds., a Főparancsnok szárnysegédje, v.l. Szabó János nör. ddtbk., kiképzési parancsnok és Lakatos András nör. ezds., kommunikációs vezető.

Csapatzászló kíséret: v.l. Gazdig Róbert nör. ezds., Szekeres Sándor nör. őrgy. és Bogdán László nör. őrgy.

Közreműködtek: Toldi Imre nör. alez., d. Tóth Zita nör. őrgy., Boros Ildikó nör. őrgy., Bíró Edit nör. alez., l. Buchelt Balázs nör. ezds.

A cikk szerezői: Diószegi Gábor nör. ezds., Lakatos András nör. ezds., v.l. Szabó János nör. ddtbk.

Fotó: Lakatos András nör. ezds., l. Buchelt Balázs nör. ezds., v.l. Szabó János nör. ddtbk.

Közzétette: v.l. Szabó János nör. ddtbk., főszerkesztő

Gyászjelentés

Koszorúzás Kecskeméten

Kecskeméten a város régi, 1964-ben bezárt temetőjében felújításra került a feszület, 363 első világháborús katonasír, valamint visszahelyezték az eredeti kovácsoltvas kaput, melyet eddig a piaristák őriztek meg. 2019.09.16-án ünnepélyes keretek között megáldották a történelmi egyházak képviselői, majd a Szentháromság kápolnában szentmisére került sor.
Az ünnepség végén megtörtént a koszorúk elhelyezése, az 1956 Magyar Nemzetőrség Kecskeméti Parancsnoksága részéről elhelyezte vitéz, lovag Kenyeres Dénes nőr. altábornagy, parancsnok és vitéz Rózsa Zoltán nőr. százados.

Forrás: Rózsa Zoltán nör. százados

közzétette: Szabó János nör. ddtbk., főszerkesztő

MTI (OS) közlemény