A lejjebb oldalakon át felsorolt sorozatos Főparancsnoki látogatások az alábbiakkal egészültek ki:

– 2015. október 22-én a Corvin közben rendezett ünnepségen emléktábla avatásra került sor a Corvin mozi falán. Az ünnepség keretében a Főparancsnok Lehr Andrásnét őrnaggyá léptette elő és kitüntetéseket adott át Farkas István nőr. dandártábornoknak, Rakoszky Zsolt nőr. ezredesnek, valamint Kiss Ferenc nőr. ezredesnek.

Schönauer Gábor nőr. százados elő lett léptetve őrnaggyá.

– 17. 30-kor a Mátyásföldi Erzsébetligeti Színházban Bach Péter festőművész, nőr. dandártábornok kiállításán a Főparancsnok mondott megnyitó beszédet és gratulált a festőművész bajtársunk polgármesteri kitüntetéséhez.

– 2015. október 23-án a Főparancsnok Cirjék János nőr. ezredes társaságában Kistarcsán az önkormányzat által rendezett ünnepségen beszédet tartott, majd külön megemlékező előadást az 1957 tavaszán töltött időszak emlékeiről.

– Még aznap a Főparancsnok Szlovákiába utazott, ahol Udvard településen koszorút helyezett el. A megemlékezésen Dr. Práznovszky Miklós nőr. dandártábornok bajtársunkat – aki a
Nobilitas Carpathiae országos
elnöke – vezérőrnaggyá nevezte ki.

Az Érsekújvár melletti Udvard községben a magyar nemesi családok Nobilitas Carpathiae felvidéki civil szervezete, az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetsége és a Csemadok Udvardi Alapszervezete Őfelsége a Szent Korona hű másolatának jelenlétében közösen emlékeztek meg az 1956-os forradalomról október 23-án, pénteken, 17 órai kezdettel.

A helyi római katolikus plébániatemplomban megtartott ünnepi szentmisén a szervezőkön kívül részt Magyar Gyula, Magyarország Pozsonyi nagykövetségének I. o. tanácsosa, továbbá a Szent György Lovagrend tagjai vitéz lovag Balogh Gábor magisztrátusi tag vezetésével, aki egyben a Csemadok országos alelnöke is, és vitéz lovag Dömötör Zoltán nemzetőr vezérezredes, az 1956-os Magyar Nemzetőrség főparancsnoka.

Főtisztelendő Nagy András esperes az ünnepi szentmisén tartott szentbeszédében kiemelte, hogy a mai ünnep szorosan kapcsolódik Kapisztrán Szent János személyéhez, aki a pápa a felmentő sereg megszervezésével bízott meg. Hunyadi Jánossal egyetemben Nándorfehérvárnál nem csak Magyarország, hanem egész Európa szabadságát védte, hogy megmaradjon kereszténynek és értékhordozónak. „Ha feltesszük a kérdést, mikor kezdődött az 1956-os forradalom, nem tudunk egy konkrét történeti dátumot megadni. Valamennyi forradalomnak és szabadságharcnak mindig jóval korábban, az ember szívében kell végbemennie, akkor, amikor megszületik benne a természetes szabadságvágy. Így volt ez akkor, 1456-ban Nándorfehérvárnál és így volt ez 1956-ban is Magyarországon” – hangzott el a szentbeszédben.

Dr. vitéz zarkafalvi és práznoczi Práznovszky Miklós nemzetőr vezérőrnagy, a magyar nemesi családok Nobilitas Carpathiae felvidéki civil szervezetének országos elnöke ünnepi beszédében rámutatott arra, hogy a forradalom tulajdonképpeni célja annak a rendszernek a megdöntése volt, amely „felváltotta a Szent Korona Országaira ezer éven át jellemző alkotmányos rendszert. Ez nem más, mint visszatérés az eredeti, ősi állapothoz, a történeti alkotmány jogfolytonosságának a helyreállítása,” majd hozzátette: „Miután Mindszenti bíborost, hercegprímást kiszabadították felsőpetényi házi őrizetéből, elhárult az akadálya annak, hogy mint hercegprímás és a Koronatanács egyetlen Magyarországon tartózkodó tagja az államfő távollétében ő gyakorolja az államfői hatalmat. Ebben a tisztségben Truman elnök és Churchill miniszterelnök is megerősítették. Ez a tény is igazolja, hogy Mindszenti bíboros, hercegprímás személyében – ha csak rövid időre is – de helyreállt a magyar történelmi királyi állam. Ezért van a mai megemlékezésünkön jelen Őfelsége a Szent Korona, ezért zajlik a mai megemlékezés a Szent Korona védnöksége alatt.”

Dr. vitéz Keserű József nemzetőr vezérőrnagy, az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetségének központi ügyvezető törzskapitánya ünnepi beszédében kiemelte, hogy „az akkori idők hősei, a pesti fiúk, lányok, fiatalok és a hozzájuk csatlakozó értelmiségiek, munkások és parasztok olyan tettet hajtottak végre, amelyet csak a Rákóczi-forradalomhoz és 1848-hoz lehet hasonlítani.” Felszólalásának további részében kiemelte, hogy az 1956-os magyarországi forradalomnak a többi, más országokban kitört forradalomhoz képest volt egy különös vonása: az jellemző rá, hogy az ősi magyar alkotmány, az aranybulla záradékában foglalt ellenállási jog és az igazság alapján törvényes volt. Az ősi alkotmány szerint a magyar népnek joga volt felkelnie saját uralkodója ellen is, ha az nem a Szent Korona-tan eszmeisége alapján kormányozta az országot. 1956 úgyszintén ilyen volt, mondhatnám, a huszadik század legtisztább forradalma volt.

A templomban megtartott megemlékezés során közreműködtek vitéz Berényi Margit, a Nobilitas Carpathiae civil szervezet kulturális bizottságának elnöke versmondással, Bruszi tamara énekkel, valamint az udvardi 28. sz. Kaszap István cserkészcsapat.
A templomi megemlékezés után a résztvevők kivonultak a közeli kopjafához, ahol gyertyagyújtással egybekötött koszorúzási ünnepséget tartottak.
A rendezvény a Himnusszal kezdődött és a Szózat közös eléneklésével ért véget.

Forrás: Práznovszky Miklós (2015) , Felvidék.ma

Kis észrevétel:

Ember legyen a talpán, ki ezt a “sorozatot” valaha is utánozni lesz képes 82 évesen, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül természetesen!…

Írta és szerkesztette:

Bársony Róbert nőr. vezérőrnagy

v. I. Dömötör Zoltán nőr. vezérezredes, aki az 1956 Magyar Nemzetőrség nagy tömegbázisú, országos lefedettségű társadalmi szervezet elnök – főparancsnoka előadást tartott  „a  három folyó városában ” – az  Alsó – Bajorországi Passauban egy rendezvényen.

A 2015. 10. 18-19-i németországi úton részt vettek még: Mile Lajos nőr. altábornagy, Németh Tamás nőr. vezérőrnagy és felesége, valamint Máhli Imre nőr. vezérőrnagy.

2015. 10. 21-én a Főparancsnok Szadán lévő iskolában tartott előadást egy rendhagyó történelem óra keretében.

A Csömörön található Petőfi Sándor Művelődési Házban Schrötter Tibor 56-os szabadságharcos kiállítása anyagában megtalálható a Főparancsnok egykori képe, ahol egy ávóst igazoltat. A forrásanyag egy külföldi újságban jelent meg.

Írta és szerkesztette:

Bársony Róbert nőr. vezérőrnagy

– 2015. 10. 21-én 16. 00-kor a kommunizmus áldozatai emlékére megemlékezést tartunk Csömörön a Gloria Victis emlékműnél.

Jász-Nagykun-Szolnok megyei állománygyűlés
A közelmúltban megrendezésre került 2015. október 11- én Szolnokon, a Tisza partján a soron következő nemzetőr állománygyűlés.
A rendezvényen részt vett többek között vitéz lovag Dömötör Zoltán nőr. vezérezredes elnök-főparancsnok, Németh Tamás nőr. vezérőrnagy, Szerencsés Sándor nőr. vezérőrnagy, illetve Simon Antal nőr. ezredes.
Sor került előléptetések és kitűntetések átadására, fontos események és rendezvények megbeszélésére.
Az ismételt találkozás minden résztvevő számára már nagyon várt esemény volt. A beszélgetések a nemzetőrség tagjai között mint mindig jó hangulatban zajlottak.
A találkozó kiváló színvonalát most is garantálta a finom ebéd illetve az ínycsiklandozó sütemények.
A rendezvény végeztével búcsút vettünk társainktól, de már most a soron következő találkozást várja mindenki.
Készítette:
Kiss Fruzsina Kata
nőr. százados
megyei és országos sajtóreferens

– 2015. 10. 23-án:  megemlékezések és koszorúzások lesznek Kárpát-medence szerte.

Kérjük a sok ezres tagságunkat, hogy a településén, vagy annak közelében csatlakozzon a megemlékezésekhez. Budapest valamennyi kerületében, valamint Pécstől Nyíregyházáig, Salgótarjántól Szegedig, Ózdtól Szombathelyig, Mosonmagyaróvártól Békéscsabáig, Kaposvártól Komáromig, Keszthelytől Szolnokig…a megemlékezések akkor igazán maradandóak, ha arról kép is készül és bekerül az adott település helyi sajtójába. Ez a kis szervezőmunka természetesen nem jelenthet gondot a kerületi és megyei parancsnokoknak, aktív tagjainknak.

– 15-11-11 Gyertyagyújtás – A Hősök – köztük a számtalan közkatona – ezáltal lesznek halhatatlanok.

Minden kedves bajtársunknak tartalmas hétvégét kívánunk. A közelgő Mindenszentek alkalmából is látogassanak el szeretteik sírjához. Én a magam nevében ezt sohasem ezen a napon cselekszem, hanem amikor csak tehetem és a lehető leggyakrabban.

Halottak napja felé …
v. Pőcze István címzetes protestáns tábori püspök gondolatai
“Kedves Emlékezők!
Amikor a fákon már megsárgultak a levelek, amikor az ősz szinte észrevétlenül megadja magát, amikor úgy tűnik, a sötétség belopózik a szívünkbe is, október végén, november elején valami nagy szomorúság üli meg a tájat, s valami keserűség tölti be a lelkünket. Az emlékező szeretet a csöndes temetők felé visz minket ezekben a napokban. Gyertyát gyújtunk és emlékezünk. Mert ezek a napok az előre ment szeretteinkre való emlékezésről szólnak. Ezek a napok az emlékezők, az árván, egyedül maradtak, a kérdéseikre választ alig találók napjai. A sírók, a gyászolók, a tehetetlenül szenvedők, a boldogtalanok napjai. Nincs a világon egyetlen ember sem, akinek ne lenne kire gondolnia, ne lenne kit siratnia, ne lenne kiért gyertyát gyújtania, ne lenne kiért imádkoznia. Mert a gyilkos idő, az elmúlás benne van a zsigereinkben, árnyékot von egész életünk fölé, s azt vesszük észre, hogy az idő múlásával egyre több síron kell gyertyát gyújtanunk. Drága Szeretteink, kik elmentetek és itt hagytatok minket, kiket elragadott az idő, a betegség, a tragédia. Szeretteink, akik nélkül megváltozott, árva lett az életünk!
Igen. Talán régen volt már, vagy később, talán elcsitult már bennünk a fájdalom, elcsendesült a göröngyök koporsón koppanó zaja, megszépültek az emlékek. A szeretet, amelyet halottaink iránt hordozunk, gondoskodott arról, hogy ők élő helyet foglaljanak el a szívünkben. Az Istentől kapott hit és reménység, vigasztalásul szolgál, hogy jó helyen vannak, és élnek a Mindenható Atya jóságában. Lassan, kínzó fájdalmak árán megtanultuk elhordozni az elválás, elszólítás okozta szenvedést, és meg tanultunk lassan nélkülük élni úgy, hogy csak a szívünkben, lelkünkben, emlékeinkben vannak velünk.
De amikor eljön a halottak napja, amikor gyertyát gyújtunk, hiányuk egyszerre újra feldúlja életünk rendjét, sebeink felszakadnak és könnyeink elindulnak. Ilyenkor érezzük meg azt, hogy milyen sivár tud lenni az élet, hogy mennyire a halál árnyékának völgyében járunk. Ilyenkor tör ránk a saját halálunk miatti félelem. Ilyenkor feledjük el mindazt, ami szép, jó, drága, mindent, mi öröm, s adjuk át gyakran lelkünket a szívszaggató fájdalomnak. Ezek a napok erről szólnak. Emlékezésről, sírásról, megújuló kérdésekről. Gyertyagyújtásról és virágba boruló sírhantokról.
De ezek a napok ugyanakkor szólnak a lélek megújulásáról, a megnyugvásról, az elfogadásról is. Mert az Istenben bízó ember meghallja a Szentírás szavát: „Ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek, mert te velem vagy”. Te Istenem, velem vagy! Nem értem, hogy életemben miért úgy történtek dolgok, ahogy történtek, de jó, hogy Te velem vagy. Jó, hogy végig fogtad a kezem. Jó, hogy átöleltél. Jó, hogy vigasztaltál, a bajban erőt adtál, és jó, hogy most is megújítod a lelkem. Mert eszembe juttatod Jézus szavát: „az Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, Istenben marad, s az Isten is őbenne”.
Bár halottak napján könnyeket ejtünk s felfokozódnak fájdalmaink, én mégis hiszem, hogy ennek a napnak nem kell rettenetesnek lennie. Lehet ez a nap méltóságteljes, tisztelettel és szeretettel teljes. Lehet ez a nap a megértéstől, a hittől, az Istenre találástól világos. Halottak napján egyedül ez az Istenbe vetett hit képes bennünket megvigasztalni. Egyedül ez képes minket a világosságban tartani, Ezzel a hittel a lelkünkben gondoljunk ma szeretettel, hálával azokra, akik e földi világból elköltöztek már. Milyen jó, hogy emlékezetünk még őrzi őket, s így közöttünk lehetnek.
Gyújtsunk gyertyát azokért is, akik távoli jeltelen sírokban pihennek, akik értünk küzdöttek, s életüket adták a szabadságért, a hazáért, egy jobb életért. Isten legyen velük, Isten legyen velünk! – Ámen -”

Írta és szerkesztette:

Bársony Róbert nőr. vezérőrnagy

Főtisztelendő vitéz Pőcze István nőr. lelkész dandártábornok, címzetes protestáns tábori püspököt a „PIIS MERITIS”  arany fokozatú érdemkereszttel tüntették ki  2015. október 17.-én a Jáki templomban. A különleges és ritka kitüntetés átadására a Kárpát-medencei Vitézi Rend vitézavatási ünnepségének keretében került sor.

A „Piis meritis” érdemkeresztet II. Ferenc császár alapította még 1801-ben. Az arany és ezüst fokozatban létező kitüntetés kizárólag egyházi személyeknek adományozható. Korábban elsősorban olyan tábori lelkészeket kívántak vele jutalmazni, akik ütközetben v. az ellenség által közvetlenül veszélyeztetve szolgáltak. Jelenleg békében is adományozható olyan egyházi személyeknek, akik a magyar hazáért és nemzetért végzett áldozatos munkásságuk elismeréséül azt kiérdemlik.