Dicsőség a Hősöknek – 1848-1956

Petőfi Sándor 

 

Az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt[szerkesztés]

1848 januárjában elindult a forradalmak sora Európában, először az olaszoknál, majd februárban Párizsban, s az események gyors egymásutánban peregtek. A pesti ifjúság ama mozgalmában, amely a pozsonyi országgyűlés tanácskozásainak, a párizsi februári forradalomnak és a bécsi forradalomnak hatása alatt egyre jobban erősödött, Petőfinek vezérszerepe volt. A szabadság, egyenlőség és testvériség eszméi az ő költészetére is hatással voltak, vérmérsékleténél fogva is forradalmi természet volt. Március 13-án megírta a Nemzeti dalt, március 14-én összeállították a 12 pontot. Ezen az estén érkezett meg a bécsi forradalom híre.

1848március 15. a pesti forradalom és egyszersmind Petőfi napja. „Ezt a napot Petőfi napjának nevezze a magyar nép; mert ezt a napot ő állítá meg az égen, hogy alatta végigküzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága ellenségeivel” – emlékezett Jókai. Az eredetileg 19-ére tervezett nemzetgyűlést a bécsi forradalom hírére hozták előre március 15-ére.

 (1 / 5)

 

Ahogy – tévesen[53] – az emlékezet őrzi, Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén – egykorú röplap részlete, nagy valószínűséggel Szerelmey Miklós rajza

A márciusi ifjak vezéreként az események egyik főszereplőjévé vált: a forradalom az ő lakásáról indult: Jókai, Bulyovszky, Vasvári Pálés Petőfi együtt gyalogolt át a Pilvax kávéházba. A 12 pont mellett a Nemzeti dal a népakarat legfontosabb kifejezője, a szabad sajtó első terméke volt. Petőfi a Pilvaxban majd az orvosi egyetem udvarán szavalta el versét, elindítva a lavinát. A Landerer-nyomda előtt már a nyomtatott változatot zúgta utána a tömeg. A délután során a Múzeum előtti népgyűlés, a Városházánál történtek, majd Táncsics Mihály kiszabadítása a forradalom ismert eseményei. Este a színházban Egressy Gábor is elszavalta a Nemzeti dalt.

A nap történéseit éjjel és másnap mind prózában, mind költeményben megörökítette: „E hős ifjúság vezére/voltam e nagy tetteknél” – írta büszkén. „Nagyapáink és apáink, / Míg egy század elhaladt, / Nem tevének annyit mint mink / Huszonnégy óra alatt” – indokolta e büszkeséget. „Petőfi az egyetlen költő, aki egy népforradalmat személyesen vezetett – jegyezte le tettei jelentőségét Fekete.[52]

Pest, 1848. március 21. Petőfi levele Arany Jánoshoz (részlet): „Forradalom van, barátom, s így képzelheted, mennyire vagyok elememben! …Sokan el akarják mozgalmainktól e nevet disputálni, és miért? mert vér nem folyt. Ez csak dicsősége a dolognak, de a dolgot nem változtatja meg. Én forradalomnak tartok minden erőszakos átalakulást; márpedig mi erőszakkal vívtuk ki a sajtószabadságot és Stancsics kibocsáttatását. Hogy ellenszegülés nem történt, ez csak azt mutatja, hogy az ellen vagy teljesen átlátta tehetetlen gyöngeségét, vagy gyáva volt megtámadni bennünket.”[54]

Petőfi Sándor: Nemzeti dal
 
 

Talpra magyar, hí a haza!

Itt az idő, most vagy soha!

Rabok legyünk vagy szabadok?

Ez a kérdés, válasszatok! –

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk hogy rabok tovább

Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,

Kárhozottak ősapáink,

Kik szabadon éltek-haltak,

Szolgaföldben nem nyughatnak.

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk

Sehonnai bitang ember,

Ki most, ha kell, halni nem mer,

Kinek drágább rongy élete,

Mint a haza becsülete.

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,

Jobban ékesíti a kart,

És mi mégis láncot hordtunk

Ide veled, régi kardunk!

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,

Méltó régi nagy hiréhez;

Mit rákentek a századok,

Lemossuk a gyalázatot!

Magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk

Hol sírjaink domborulnak,

Unokáink leborulnak,

És áldó imádság mellett

Mondják el szent neveinket.

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

Pest, 1848. március 13.

@@@@@@@@@@

Asbóth Sándor :

1848 nyarán Nagybecskereken jelentkezett a honvédségnél. 1848. december 9-étől honvéd vezérkari százados lett Vetter Antal honvédtábornok törzsénél, és részt vett a délvidéki harcokban. 1849. január 31-én Stein Miksa báró megbízta a komáromi vár erődítési munkálatainak irányításával. Részt vett a kápolnai csatában, majd április 19-én a nagysallói ütközetben az ő irányításával tudtak a honvédek hidat verni a Garamon.

Nemsokára őrnagyi rangot kapott, s július 16-ától – már újabb előléptetés után, alezredesként – Kossuth Lajos kormányzói hivatalának katonai osztályát vezette.

 

 
Született 1811december 18.[1]
Keszthely
Elhunyt 1868január 21.(56 évesen)[2][1]
Buenos Aires
Állampolgársága
Foglalkozása
  • tiszt
  • diplomata
Sírhely Arlingtoni Nemzeti Temető

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Életpályája[szerkesztés]
Apja a keszthelyi gróf Festetics Györgynél állt alkalmazásban, illetve a Georgikonban tanítóskodott. Családja 1818-ban átköltözött innen Zomborra. Édesanyja nem engedte, hogy Lajos testvére után ő is katonai pályát válasszon, ezért mérnöknek tanult. Tanulmányait a Felvidéken, a selmecbányai Bányászati Akadémián kezdte meg, azonban tanulmányait megszakította, s végül Pesten, az Institutum Geometricumban fejezte be.

1836-ig a Budai Főépítészeti Hivatal alkalmazottja, majd a Hajózási Igazgatósághoz kerül vízépítő mérnöknek. 1844-ben Temesvárra kerül, az Országos Főépítészeti Hivatalhoz, ahol először helyettes igazgatóként a Hajózási Alosztály mérnöke, később a hivatal vezetője. Asbóth beosztásánál fogva is támogatta Széchenyi István javaslatait, részt vett többek között a Széchenyi lánchíd építésénél is.

1848 nyarán Nagybecskereken jelentkezett a honvédségnél. 1848. december 9-étől honvéd vezérkari százados lett Vetter Antal honvédtábornok törzsénél, és részt vett a délvidéki harcokban. 1849. január 31-én Stein Miksa báró megbízta a komáromi vár erődítési munkálatainak irányításával. Részt vett a kápolnai csatában, majd április 19-én a nagysallói ütközetben az ő irányításával tudtak a honvédek hidat verni a Garamon.

Nemsokára őrnagyi rangot kapott, s július 16-ától – már újabb előléptetés után, alezredesként – Kossuth Lajos kormányzói hivatalának katonai osztályát vezette.

A szabadságharc bukása után Kossuthot szárnysegédként követte előbb Törökországba, majd az Amerikai Egyesült Államokba. Itt Kossuth Lajostól elváltak útjai, Asbóth állampolgárságért folyamodott, érezte, hogy az ő hazája Amerika lesz. Kossuthnak, ahol tudott továbbra is segített, például fegyvervásárlások ügyében, az emigráns szabadságharcosokkal való kapcsolattartásban, stb. Asboth új hazájában eleinte építészeti rajzolóként működött, majd nyugaton kapott állást mint bányamérnök. New Yorkba visszatérve kis acélöntödét állított fel, amely prosperált is, amíg el nem tűnt a partnere. Ezután New York városánál helyezkedett el, mint a városrendező bizottság egyik tervező mérnöke, ebben a beosztásában része volt a Central Park és a Washington Heights szabályozásában is.

Az amerikai polgárháború kezdetén mindjárt katonai szolgálatra jelentkezett. A New York-i kormányzó megbízta egy önkéntes ezred szervezésével, de ez nem sikerült, így Missouri államba utazott, ahol 1861 júliusában John C. Frémont tábornok vezérkari főnöke lett, Frémont még ez év szeptemberében dandártábornokká nevezte ki, de ezt a kinevezést a kongresszus majd csak 1862 márciusában hagyta jóvá, de addig is aktív dandárparancsnok volt Frémont, Hunter és Samuel R. Curtis tábornokok alatt. A Missouri és Arkansas államok határain folyó harcokban kivált Bentonville (Arkansas) és Fayetteville (Arkansas) elfoglalásakor tüntette ki magát, végül a Pea Ridge (Arkansas) melletti ütközet nyomán erősítette meg a kongresszus dandártábornoki kinevezését. A Pea Ridge melletti csatában Asbóth megsebesült, de sebesülése ellenére másnap már újra nyeregben ült csapatai élén.

A sikeres missouri hadjárat után Kentucky államba vezényelték. Főhadiszállása itt Columbus városában volt, majd 1863 november 9-én a Pensacola Körzet (Nyugat-Florida) katonai parancsnokságát Fort Pickens központtal, tábornoki rangban. Számos színes ezred került az irányítása alá, sok más Kossuth-emigráns katonát gyűjtött maga köré, akik színes ezredek élén is harcoltak, köztük Zsulavszky László, Zsulavszky Emil, Ruttkay Albert. Asbóth Sándor, amennyire népszerű volt az északiak körében szerény, tapintatos és egyben férfias magatartása miatt, éppen annyira gyűlölték a déliek, akik Asbóth Sándort és az őt körülvevő magyar emigráns katonákat „külföldiek, jenkik és négerbarátok” címmel vádolták, megvetették őket és rettegtek tőlük. 1864 szeptember 27-én személyesen vezette az északiak lovasságát a déliekkel vívott mariannai csatában, amikor a greenwoodi Davis Gray lövései harcképtelenné tették a tábornokot, Asbóth súlyosan megsebesült, a bal karját puskagolyók roncsolták szét, a bal karja csaknem teljesen béna maradt, az arcába fúródott golyót az európai orvosok sem tudták eltávolítani,[3] így nem tudott tovább harcolni, ott a csatában helyét Zsulavszky László vette át.

Mihelyt javult Asbóth állapota, visszatért a hadseregbe, 1865. március 13-án címzetes vezérőrnaggyá léptették elő. A polgárháborút követően 1866-ban kinevezték az USA argentínai és uruguayi nagykövetének. Szenvedései mellett is kifogástalanul látta el hivatalát, a paraguayi háborúval kapcsolatban is diplomáciai érdemeket szerzett, fegyverszünetre vette rá a harcoló feleket, Paraguay, Argentína, Brazília és Uruguay pusztító háborújában. (A Hármas Szövetség háborúja néven is is ismert, 1864-1870). Fejsebe miatt sokat szenvedett, ez vezetett halálához. Buenos Aires-i halála után a helyi, régi angol katonai temetőben temették el katonai tiszteletadás mellett, Domingo Faustino Sarmiento köztársasági elnök búcsúztatta. Hamvait 1990. október 23-án az USA-ba szállították, és az arlingtoni National Cemeteryben helyezték végső nyugalomra.[4] Síremléke fekete márványból készült, s lóháton ábrázolja egy korabeli illusztráció nyomán.

Magánélete[szerkesztés]
Asbóth Sándor testvér bátyja Asbóth Lajos, aki ezredesként harcolt az 1848-49-es magyar szabadságharcban, melynek bukása után alkalmazkodott a hazai körülményekhez. Asbóth Sándor a magyar szabadságharc bukása után Magyarországon hagyta menyasszonyát, aki még Asbóth emigrációjának korai szakaszában meghalt, Asbóth soha nem nősült meg.

Emlékezete[szerkesztés]

Emléktáblája keszthelyi szülőházának falán
2001. július 1-től nevét viseli az egyik keszthelyi középiskola, a „Keszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium.”[5] Keszthelyen.

forrás : https://hu.wikipedia.org/wiki/Asb%C3%B3th_S%C3%A1ndor

@@@@@@@@@

Tóth Ilona szabadságharcos és HŐS !

Június 28-án lesz 59 éve, hogy kivégezték Tóth Ilonát, az 1956-os magyar forradalom fiatal mártírját. A kádári bosszú logikája szerint Tóth Ilona pere és kivégzése a forradalmat követő megtorlás koncepciós eljárásainak főpróbája volt. Másfelől pedig Kádár ezzel a perrel akarta megrajzolni a Nyugat számára a magyar forradalom profilját, bemutatni brutalitását, kegyetlenségét, mondván, itt még az orvosok is öltek. Vendég: M. Kiss Sándor, történész

@@@@@@@@@@

.

vitéz Csap Lajos József 1956 – os forradalmár – Pesti srác nemzetőr ezredes – In Memoriam !

@@@@@@@@@@@@@@@@

 ” NINCS  MENTSÉG  A  TÖRTÉNTEKRE ! ”  –  EMLÉKEZNI ÉS EMLÉKEZTETNI  KELL, –  AZ  1956-OS  EGRI  SORTŰZ  ÁLDOZATAIRA.

@@@@@@@@@@@@@@@@

 2018.JANUÁR.19 -ÉN . 11-ÓRAKOR. SZOLNOK .KILIÁN ÚT.1. A DONI VADÁSZPILÓTÁKRA ÉS A HŐSÖKRE EMLÉKEZÉS.

@@@@@@@@

 

Tisztelgés Erdélyi 56-os hőseinknek

Szomorú szívvel búcsúzunk két forradalmárunktól – a forradalom Hőseitől

elhunyt 56-os hősünk emlékére

„Csak testben hagytam el az országot” – Elhunyt Arany Tibor a történelem Hőse

Koszorúzás, Mikó Zoltán, repülő vezérkari százados, a magyar ellenállás mártírja – Dobó Gábor nőr. ezredesünk rokona

V.NAGYBÁNYAI HORTHY ISTVÁN kis kormányzó HŐS PILÓTA SZOBRÁNÁL, Gödöllő,2017.08.17.

AZ 1956-BAN HŐSI HALÁLT HALT ASZTALOSDIÁK – UZA SÁMUEL EMLÉKTÁBLÁNÁL

EMLÉKEZÉS SZERETTEINKRE, HŐSEINKRE ÉS IDEGEN FÖLDBEN NYUGVÓKRA

Szomorú szívvel búcsúzunk két forradalmárunktól – a forradalom Hőseitől

@@@@@@@@@@@@

Az 1956 – os Szabadságharcot túlélő Hősöknek  – , túlélőknek ! 

A halál torkában: hatvan évig hallgatott, most megszólal a november 4-i kaposvári szovjet sortűz túlélője!

a honlapra szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy