Csendesen telt a Nemzeti Ünnep

Nemzeti Ünnepünk alkalmából az idén a csendes megemlékezéseken volt a hangsúly. Az 1948-49-es forradalom és szabadságharc 172. évfordulóján nem volt hangos a Múzeumkert. De ez, csak a veszélyhelyzet miatt a külsőségekre vonatkozik, hiszen a márciusi forradalom emléke élénken él szívünkben és követeléseinek meg nem valósult pontjai fájón sajognak lelkünkben:

Mennyi élet áldozta fel magát akkor és azóta ezen szabadságvágyak álmától vezérelten! 

Emlékezzünk hálás szívvel hős eleinkre, a bátor szabadságharcosainkra és életük legyen követendő példa előttünk, hogy méltók lehessünk örököseiknek mondani magunkat. Petőfi Sándor szavaival:

Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.

(Pest, 1847. január 1.)

közzétette: v.l. Szabó János nör. ddtbk., főszerkesztő