Sorozatos Főparancsnoki látogatások különféle rendezvényeken: Corvin köz, Mátyásföld, Kistarcsa, Szlovákia

A lejjebb oldalakon át felsorolt sorozatos Főparancsnoki látogatások az alábbiakkal egészültek ki:

– 2015. október 22-én a Corvin közben rendezett ünnepségen emléktábla avatásra került sor a Corvin mozi falán. Az ünnepség keretében a Főparancsnok Lehr Andrásnét őrnaggyá léptette elő és kitüntetéseket adott át Farkas István nőr. dandártábornoknak, Rakoszky Zsolt nőr. ezredesnek, valamint Kiss Ferenc nőr. ezredesnek.

Schönauer Gábor nőr. százados elő lett léptetve őrnaggyá.

– 17. 30-kor a Mátyásföldi Erzsébetligeti Színházban Bach Péter festőművész, nőr. dandártábornok kiállításán a Főparancsnok mondott megnyitó beszédet és gratulált a festőművész bajtársunk polgármesteri kitüntetéséhez.

– 2015. október 23-án a Főparancsnok Cirjék János nőr. ezredes társaságában Kistarcsán az önkormányzat által rendezett ünnepségen beszédet tartott, majd külön megemlékező előadást az 1957 tavaszán töltött időszak emlékeiről.

– Még aznap a Főparancsnok Szlovákiába utazott, ahol Udvard településen koszorút helyezett el. A megemlékezésen Dr. Práznovszky Miklós nőr. dandártábornok bajtársunkat – aki a
Nobilitas Carpathiae országos
elnöke – vezérőrnaggyá nevezte ki.

Az Érsekújvár melletti Udvard községben a magyar nemesi családok Nobilitas Carpathiae felvidéki civil szervezete, az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetsége és a Csemadok Udvardi Alapszervezete Őfelsége a Szent Korona hű másolatának jelenlétében közösen emlékeztek meg az 1956-os forradalomról október 23-án, pénteken, 17 órai kezdettel.

A helyi római katolikus plébániatemplomban megtartott ünnepi szentmisén a szervezőkön kívül részt Magyar Gyula, Magyarország Pozsonyi nagykövetségének I. o. tanácsosa, továbbá a Szent György Lovagrend tagjai vitéz lovag Balogh Gábor magisztrátusi tag vezetésével, aki egyben a Csemadok országos alelnöke is, és vitéz lovag Dömötör Zoltán nemzetőr vezérezredes, az 1956-os Magyar Nemzetőrség főparancsnoka.

Főtisztelendő Nagy András esperes az ünnepi szentmisén tartott szentbeszédében kiemelte, hogy a mai ünnep szorosan kapcsolódik Kapisztrán Szent János személyéhez, aki a pápa a felmentő sereg megszervezésével bízott meg. Hunyadi Jánossal egyetemben Nándorfehérvárnál nem csak Magyarország, hanem egész Európa szabadságát védte, hogy megmaradjon kereszténynek és értékhordozónak. „Ha feltesszük a kérdést, mikor kezdődött az 1956-os forradalom, nem tudunk egy konkrét történeti dátumot megadni. Valamennyi forradalomnak és szabadságharcnak mindig jóval korábban, az ember szívében kell végbemennie, akkor, amikor megszületik benne a természetes szabadságvágy. Így volt ez akkor, 1456-ban Nándorfehérvárnál és így volt ez 1956-ban is Magyarországon” – hangzott el a szentbeszédben.

Dr. vitéz zarkafalvi és práznoczi Práznovszky Miklós nemzetőr vezérőrnagy, a magyar nemesi családok Nobilitas Carpathiae felvidéki civil szervezetének országos elnöke ünnepi beszédében rámutatott arra, hogy a forradalom tulajdonképpeni célja annak a rendszernek a megdöntése volt, amely „felváltotta a Szent Korona Országaira ezer éven át jellemző alkotmányos rendszert. Ez nem más, mint visszatérés az eredeti, ősi állapothoz, a történeti alkotmány jogfolytonosságának a helyreállítása,” majd hozzátette: „Miután Mindszenti bíborost, hercegprímást kiszabadították felsőpetényi házi őrizetéből, elhárult az akadálya annak, hogy mint hercegprímás és a Koronatanács egyetlen Magyarországon tartózkodó tagja az államfő távollétében ő gyakorolja az államfői hatalmat. Ebben a tisztségben Truman elnök és Churchill miniszterelnök is megerősítették. Ez a tény is igazolja, hogy Mindszenti bíboros, hercegprímás személyében – ha csak rövid időre is – de helyreállt a magyar történelmi királyi állam. Ezért van a mai megemlékezésünkön jelen Őfelsége a Szent Korona, ezért zajlik a mai megemlékezés a Szent Korona védnöksége alatt.”

Dr. vitéz Keserű József nemzetőr vezérőrnagy, az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetségének központi ügyvezető törzskapitánya ünnepi beszédében kiemelte, hogy „az akkori idők hősei, a pesti fiúk, lányok, fiatalok és a hozzájuk csatlakozó értelmiségiek, munkások és parasztok olyan tettet hajtottak végre, amelyet csak a Rákóczi-forradalomhoz és 1848-hoz lehet hasonlítani.” Felszólalásának további részében kiemelte, hogy az 1956-os magyarországi forradalomnak a többi, más országokban kitört forradalomhoz képest volt egy különös vonása: az jellemző rá, hogy az ősi magyar alkotmány, az aranybulla záradékában foglalt ellenállási jog és az igazság alapján törvényes volt. Az ősi alkotmány szerint a magyar népnek joga volt felkelnie saját uralkodója ellen is, ha az nem a Szent Korona-tan eszmeisége alapján kormányozta az országot. 1956 úgyszintén ilyen volt, mondhatnám, a huszadik század legtisztább forradalma volt.

A templomban megtartott megemlékezés során közreműködtek vitéz Berényi Margit, a Nobilitas Carpathiae civil szervezet kulturális bizottságának elnöke versmondással, Bruszi tamara énekkel, valamint az udvardi 28. sz. Kaszap István cserkészcsapat.
A templomi megemlékezés után a résztvevők kivonultak a közeli kopjafához, ahol gyertyagyújtással egybekötött koszorúzási ünnepséget tartottak.
A rendezvény a Himnusszal kezdődött és a Szózat közös eléneklésével ért véget.

Forrás: Práznovszky Miklós (2015) , Felvidék.ma

Kis észrevétel:

Ember legyen a talpán, ki ezt a “sorozatot” valaha is utánozni lesz képes 82 évesen, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül természetesen!…

Írta és szerkesztette:

Bársony Róbert nőr. vezérőrnagy