Meghívó : “Ahol a hősöket nem felejtik „ nevű, – Nemzetközi konferenciára

 

2017. június 16.-án az 1956-os Emlékbizottság meghívására Dömötör Zoltán elnök és Máhli Imre alelnök
részt vesz az Országház, Felsőházi termében rendezendő“Ahol a hősöket nem felejtik „ című nemzetközi
konferencián.

További program:

2017. 06. 11.-én 11:30 órára Főparancsnokunk, Dömötör Zoltán vezérezredes meghívást kapott Kartalra az
56-os emlékmű hivatalos átadására és felszentelésére.
A meghívást a Kartali Művelődési ház vezetőjétől kaptuk.
Főparancsnokunkat az eseményre .elkíséri

Kertész Lóránt nőr.dandártábornok.

.

a honlapra írta és szerkesztette :

Kalmár Ferenc honlapszerkesztő

nőr.vezérőrnagy

Dunaújváros és Baja Parancsnoka

szomorú szívvel tudatjuk hogy

Ráckeresztúr Község hivatalos honlapja

vitéz lovag Csobánki Csaba

nőr.dandártábornok a ráckeresztúri egység Parancsnoka

78 éves korában elhunyt.

Részvétünk Családjának és Barátainak !

Ráckeresztúri Nemzetőrség
Ezredes parancsnok: Csobánki Csaba

Telefon: 06-20/852-0357

Községünkben 2001 áprilisától működik Nemzetőrség.

A pesti forradalom lelkes hívei 1848. március 15-én megfogalmazták tizenkét pontos követelésüket, melynek egyik eleme a nemzeti őrsereg megalapítása volt. Az első magyar nemzetőrség vezérlésének legfőbb szervét, az Országos Nemzetőrségi Haditanácsot Batthyány Lajos hívta életre. 1956. október 31-én a Kilián-laktanyában szerveződött újra a Nemzetőrség. A szervezet ma is létezik.

A Ráckeresztúri Nemzetőrök Egyesülete a Fejér Megyei Nemzetőrség egységeként tizenkét fővel kezdte meg működését 2001 áprilisában. Ma közhasznú egyesületként működik, tagjaink a Nemzetőrség szellemiségét és hagyományait szem előtt tartva önkéntes alapon tevékenykednek. Egységünk három tagja 2005-ben elvégezte a BM által meghirdetett alapfokú polgári és katasztrófavédelmi tanfolyamot. Szintén ebben az évben három fő részt vett a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság által a Kodolányi János Főiskolán szervezett „bűnmegelőzési szabadegyetem” nevű képzésén.

A Ráckeresztúri Nemzetőr Egyesület legfontosabb szabályai: nem hatóság, ilyen jogkörben nem intézkedik, mindent önkéntességi alapon végez. Főbb tevékenysége: katasztrófavédelem, ifjúságvédelem, hagyományőrzés, segítségnyújtás. A politikai pártokkal semmilyen kapcsolatunk nincs, anyagi támogatást tőlük nem kapunk; szerződésünk alapján kapott és egyéb adományokból tartjuk fent magunkat.

Részt vettünk az árvízvédelmi munkákban, a devecseri iszapkatasztrófa idején a helyszínen segítettünk, nemegyszer megzavartuk a betörőket, fatolvajokat. Szorosan együttműködünk a Szamuráj 07 Kft.-vel, az iskolával és a helyi katolikus karitásszal is. Az iskola előtt segítjük a gyerekek biztonságos átkelését, kérésre elkísérjük a biciklitúrára induló diákokat. Beindítottuk kadét programunkat.

Szolgálatunkat a falu lakossága érdekében látjuk el, minderről rendszeresen részletesen beszámolunk az önkormányzatnak. Eredményességünk nagy mértékben függ az anyagi lehetőségektől, mert bajtársaink hozzáállása nem változott. Odaadóan, önkéntes alapon végezzük munkánkat a falu érdekében, és bárkivel szívesen együttműködünk. ”

http://rackeresztur.hu/rackereszturi-nemzetorseg/

nőr.dandártábornok a ráckeresztúri egység Parancsnoka

78 éves korában elhunyt.

Részvétünk Családjának és Barátainak !

a honlapra írta és szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

 

 

Szent György lovagrend és megemlékezések

 

1.  A VISEGRÁDI  SZENT GYÖRGY LOVAGREND NAGYPRIORÁTUSA ÉS A TÖRTÉNELMI
VITÉZI REND EGRI HADNAGYSÁGA VENDÉGLÁTÓKÉNT,

      AZ EGRI ÉRSEKI PALOTÁBA LÁTOGATOTT, 17 fő. MAJD, EGER TÖRTÉNELMI
VÁROS NEVEZETESSÉGEIVEL ISMERKEDTEK.

      A  DOBÓ TÉREN A TÖRTÉNELMI, VITÉZI ÉS 1956-OS EMLÉKHELYEKNÉL,
ORSZÁGZÁSZLÓNÁL FŐHAJTÁS.

      A LICEUM, AHOL 1956-BAN III.ÉVES FŐISKOLAI HALLGATÓ VOLT, V. Ns.Lg.
Búthy de DÖMÖTÖR ZOLTÁN N.őr.vezérezredes

     ELNÖK-FŐPARANCSNOK ÚR! A TVR. TAGJA. MAJD A NEMZETI KÁVÉHÁZBAN /
TÁBORNOK  HÁZ-BAN MEGEMLÉKEZÉS ÉS VENDÉGLÁTÁS.

  2. HEVES VÁROS, KÖZPONTI PARK. TRIANONI MEGEMLÉKEZÉS.2017.JÚNIUS.04.16 ÓRA
30 PERC. MEGSZÓLALTAK A KATOLIKUS  TEMPLOM

     HARANGJAI. MAJD, nemes és nemzetes MAKÓ SÁNDOR, HEVES VÁROS
alpolgármester Úr, Megemlékező TRIANONI BESZÉDE.

     NAGY ISTVÁN esperes-plébános Úr. IMÁDSÁGOS MEGEMLÉKEZÉSE.
ZENE,SZAVALAT, KOSZORÚZÁS ÉS A KEGYELET VIRÁGAINAK,

     ELHELYEZÉSE A TURUL EMLÉKMŰ TALAPZATÁNÁL.

   RÉSZT VETT A MEGEMLÉKEZÉSEN: V.TÖRÖK JÁNOS. V.Ns.Lg. TIMÁR FERENC.

       HEVES.2017.06.04.

   TISZTELETTEL: Duke vitéz lovag TIMÁR FERENC.

admin

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei megemlékezés a Hősök Napjára

 
 
 
https://youtu.be/oQUXE1WOhP0
.
 
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nemzetőr Egyesület tagjai megemlékeztek A Hősök Napja alkalmából az elesett hősökről és áldozatokról, és elhelyezték a megemlékezés koszorúit több településen.
 
A megemlékezések az alkalomhoz illő méltósággal történtek.
 
Mezőtúron: Molnár Sándor nőr.ezredes és Herceg Antal nőr.őrnagy
Budapesten: Strigel Ádám nőr.őrnagy
Tiszafüreden: Szemán Sándor nőr.alezredes, Vass József nőr.őrnagy
Rákóczifalván: Veres József nőr.ezredes, Bódi Andor nőr.őrnagy, Pusztafalvi Zsolt nőr.hadnagy
Tiszaföldváron: Bacsó Ernő nőr.altábornagy, Arnóth Zoltán nőr.őrnagy, Samu István nőr.őrnagy, Acsai Sándor Zsolt nőr.főtörzszászlós
 
 
Köszönöm mindenkinek a részvételt.
 
Üdvözlettel: Bacsó Ernő nőr.mk.altábornagy
HTNSZ elnöke
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nemzetőr Egyesület elnöke
.
a honlapra írta és szerkesztette :
Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

állásfoglalás a trianoni Diktátum évfordulójára

 

 

Az ’56 Magyar Nemzetőrség üdvözli a Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntését, miszerint az Országgyűlés 2010-ben a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította az 1920-as trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját, június 4-ét, azt a tragikus eseményt, melynek következtében Magyar Nemzetünk erőszakkal szétszakíttatott.

A Nemzetőrség számára, melyet népünk-nemzetünk történetében mindig a szabadság és függetlenség iránti rendíthetetlen elkötelezettség hívott életre, természetes kötelesség a megemlékezés e számunkra oly fájó, máig fel nem dolgozott történelmi eseményről. Arról a nemzettudatunkat meggyalázó, a fizikai létezésünket megcsonkító és megannyi családot évtizedekre szétszakító rendelkezésről mely generációkat elválasztott egymástól.

Azzal a hittel és reménységgel vagyunk, hogy Urunk, a történelem Ura minket is felhasználhat arra, hogy begyógyuljanak a sebek és erőt ad ahhoz, hogy az összmagyarság számára kovász lehessünk a jövő építésében. Hálásak vagyunk a történelem Urának, hogy ma a nemzet lelki-határai fölötte állnak a fizikai határoknak és lassan újra népben és nemzetben gondolhatunk magyarságunkra. Elítélünk mindent, ami az elszakított nemzet-testek magyar identitását, nyelvi és kulturális örökségét veszélyezteti, gátolja vagy megszégyeníti.

Végül kifejezzük, hogy lélekben – és ahol tehetjük, személyes jelenlétünkkel is – csatlakozunk azon Történelmi Egyházak gyülekezeteihez, ahol e napon – június 04.-én -, imádsággal és harangozással megemlékeznek e nem feledhető eseményről.

 

2017 Pünkösdjén

v. lvg. Dömötör Zoltán 

Elnök-Főparancsnok nőr. vezérezredes

v. Pőcze István

nőr. dandártábornok c. Tábori Püspök

.

a honlapra írta és szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

Megemlékezés Üllőn – a Magyar Hősök Napján

 

2017. május 28. –án a Magyar Hősök Napján az 1956 Magyar Nemzetőrség az Üllői
Kulturális Központ és a Üllői Üllő Vezér Hagyományőrző Egyesület meghívására részt vett
az este 18 órakor kezdődő megemlékezésen a városközpontban a II. világháborús emlékműnél.
A meghívásnak v.l. Dömötör Zoltán elnök – főparancsnok és v. Máhli Imre ügyvezető alelnök tett eleget.
A rendezvényen részt vett és rövid megbeszélést folytatott az 1956 Magyar Nemzetőrség vezetőségével
Üllő Város Polgármestere Kissné Szabó Katalin.

A megemlékezésen beszédet mondott

v.l. Dömötör Zoltán elnök – főparancsnokunk.

a honlapra írta és szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

Dr. Tóth Eszter Zsófia és könyve : a “Csömöri Hősök”

/ Dr. Tóth Eszter Zsófia a képen /

2017. június 5-én napvilágot lát a forgalomban is Dr. Tóth Eszter Zsófia írónő által megálmodott és megírt ”  Csömöri hősök – Winkler János és Dömötör Zoltán története

a fiatal írónő nagyon frappánsan, – markáns vonásokkal, valamint érzelemmel adja elő a történetet könyvében.

G R A T U L Á L U N K   !

https://www.libri.hu/szerzok/toth_eszter_zsofia.html

“”Egy nép kiáltott, aztán csend lett” – idézzük gyakran Márai Sándor 1956-os forradalomról szóló sorait. Ahhoz azonban, hogy egy nép kiálthasson, szükség volt a bátrak helytállására már az 1950-es években, a Rákosi-diktatúra idején is, majd a forradalomban. Kötetünk a csömöri hősök helytállásáról emlékezik meg, eddig nem publikált levéltári források, visszaemlékezések és interjúk alapján. Winkler János a NEM ellenállási mozgalom tagja volt, emiatt megjárta az ÁVH poklát, több évet töltött börtönben. Dömötör Zoltán az 1956-os forradalomban egri főiskolásként a fegyveres őrség tagja volt, a rendfenntartásban vett részt, és a megtorlás során szintén több éves börtönbüntetésre ítélték. Hőstörténeteik felelevenítésén túl megemlékezünk a többi csömöri hősről is, akik bátrak voltak szembeszállni a diktatúrával. kevesebb

https://www.libri.hu/konyv/toth_eszter_zsofia.csomori-hosok.html

.

a honlapra írta és szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

 

 

 

Kopjafa szentelés és emléktábla avatás Nyékládházán

Május 31-én a főparancsok 1956 os emléktábla avatásán vett részt Nyékládházán a római katolikus templom udvarán elhelyezett emléktáblánál.

Nyékládházai látogatás 2017.05.31-én.
Kopjafa felavatás felszentelés 56-os áldozatok emlékére.

Kíséretében megjelent a rendezvényen Dr. Barnóczki Károly nőr.vezérőrnagy, – Borsod Megyei parancsnok. az ünnepély során Főparancsnok beszédet mondott az 1956-os történésekről, majd a társaságában lévő v. Szabó László nőr.ezredes társaságában, – Solymosi László kistarcsai polgármester meghívására részt vett a kistarcsai városi sportcsarnok avatási rendezvényén.

.

a honlapra írta és szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

„Csak testben hagytam el az országot” – Elhunyt Arany Tibor a történelem Hőse

 

Mély fájdalommal tudatjuk hogy 

Arany Tibor nőr.ezredes – pesti srác 83 éves korában elhunyt.

Az 1956-os forradalom után elhagyta Magyarországot, –

negyvenöt évig Amerikában élt.

Arany Tibor

 “Petrás Mária az Elindultam szép hazámból kezdetű népdalt énekelte el az Arany Tiborral készült interjúkötet bemutatójának nyitányaképp, a Duna Palota épületében. A „Jött, mint vadvirág a réten” című kötet tanúsága szerint, mely az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában jelent meg, Arany Tibor is elindult egykor szép hazájából, ’56-os „pesti srácként”, hogy azután több évtizeddel később, idős fejjel térjen ide vissza. Takács Bence színművész két részletet olvasott fel a kötetből. Az elsőben egy brooklyni pillanatot beszél el a megkérdezett főhős, amikor meglátja a nagyváros kikötőjében a Lehel nevű hajót, és eszébe jut róla a népdal, amelyet meghallgathattunk a műsor kezdetén. Majd negyvenhárom évvel később újra felidéződik benne a szomorú dallam – ismét arra a földre lépve, ahonnan valaha elindult. A kötetnek ezen a pontján Arany Tibor megvallja: csak testben hagyta el ezt az országot, lélekben soha, és a gyerekeit mindig a magyarság vállalására nevelte.

Petrás Mária népdalénekes :

Pesty László filmrendező-producer laudációjában úgy fogalmazott, egyszerre nehéz szívvel és irigykedve olvasta a kötetet. Bár az ő nemzedékének is kijutott egy kisebb történelemalakító szerep a nyolcvanas évek elején, és adódott félnivalójuk, Arany Tiborék valódi nagy történelmi eseményeknek voltak szereplői és formálói. Nekik sokkal súlyosabb atrocitásukban volt részük, mint az utánuk következő nemzedéknek, „ők tényleg az életükkel játszottak”, és a szabadságukkal. Az életveszély abban a korban a mindennapok része volt – fogalmazott Pesty László –, de az októberi véres napok az önként vállalt életveszély és önfeláldozás idejét jelentették.

Nagy Sándor rendező fog kezet Arany Tiborral

https://www.irodalmijelen.hu/2014-mar-2-1644/csak-testben-hagytam-el-az-orszagot

Élete :

1933. február 18-án Tiszaföldváron született. Édesanyja neve Arany Teréz. 1952-ben bevonult, katonai pályára lépett, tisztiiskolás növendék volt a pécsi Dózsán. Parancsmegtagadás és függelemsértés vádjával 1953-ban munkaszolgálatra ítélték, 1953. augusztus 23-án Nagy Imre amnesztiájával szabadult.

Szabadulása után Székesfehérvárra, majd a böhönyei táborba küldték. Ott a századával õszi miniszteri szemlén vett részt éles hadgyakorlaton. Lövész-versenyen 25 méteren géppisztollyal, 100 méteren hadi puskával gázálarcban elsõ helyen végzett. Jutalmul Rákosi Mátyás háromkötetes munkáit kapta. A miniszteri szemle másnapján tankok után szakasza éles lõszerrel egy rohamlöveg után közvetlen rohamozott, s a kézigránátok eldobása után váratlanul a rohamlöveg felrobbant – úgynevezett farokszakadást szenvedett. Az eredmény: 6 súlyos sebesült, köztük õ is megsebesült; az orra alatt több apró szilánkot kapott és légnyomást, ezért nem hallott semmit. Szájából vér ömlött, azt hitte, tüdõsérülés érte. Az egész baleset pikantériáját az adta, hogy az orosz és a magyar vezérkar együtt nézte a szemlét, s akkor jöttek rá, hogy sem mentõ, sem orvos nincs a helyszínen, s ezért felelõsséget sem akkor, sem késõbb nem vállaltak. Végül elõkerült egy Csepel teherautó, arra rakták fel õket, ám mire Kaposváron a kórházba értek, egy súlyosan sebesült hadnagy meghalt, a többiek sorsa is kritikussá vált. A mai napig nem tudja, mi történt velük. Õt egy külön helyiségbe vitték, ahol elsõsegélyben részesítették, majd egy heti kezelés után visszavitték a tábori kórházba. Ott a D-tiszt arra próbálta rábeszélni és megfogadtatni vele, hogy errõl az esetrõl soha ne beszéljen senkinek, mert ha igen, úgy visszakerül a börtönbe.

1953. november 11-én különös gyorsasággal áttették Pécs-Újmeszesre, a Szent István aknába, azzal a megjegyzéssel, hogy rossz befolyással lenne a többiekre. 1954. január 14-én orvosi javaslatra elbocsátották a bányából. Pesten minden héten jelentkeznie kellett az V. kerületi rendõrségen (Veres Pálné utca). Utólag értesült róla, hogy a Magyar Néphadsereg címû újság azt írta, hogy a böhönyei katonatáborban kígyómarás következtében balesetek történtek, de hogy milyen súlyos, esetleg haláleset is, arról említést sem tettek. Az õt ért szenvedésért, meghurcoltatásért semmiféle kárpótlást nem kapott.

Kitör a forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörése a Laboratóriumi Felszerelések Gyárában érte, ahol hõmérõkészítõként dolgozott. Részt vett a forradalmi megmozdulásokban. A legendás „pesti srácok” soraiba tartozott – az ellenállás fõ gócpontjában, a budapesti Corvin közben vett részt a szabadságharc letörésére bevonuló szovjet katonai alakulatok elleni harcban.

Október 25-én beindult a munkahelyére, a Tûzoltó utcába, hogy megnézze, mi a helyzet. Úgy délelõtt 10 óra felé ért a Körút és az Üllõi út sarkára. Az Üllõi úton a Kálvin tér felé két T34-es orosz tank nagy sebességgel húzott, a Kálvin téren megfordultak és az Üllõi úton lépésben jöttek vissza a Kilián felé. Ekkor már valahogy érezhetõ volt, hogy balhé lesz. Õ az Iparmûvészeti Múzeumnál állt, a kerítés belsõ oldalánál, mikor a két tank a Körút sarkát elérte. Az elsõ félig felállt a villamosmegállóba, úgy, hogy hernyótalpa nem feküdt biztonságosan a földön, a másik közvetlenül mögé állt, kicsit balra fedezte az elsõt. Szemben a Kilián elsõ emeleti balkonján megerõsített lõállást építettek ki és dobtáras golyószórót helyeztek el a laktanyában levõ katonák. A Nagykörúton, jobb oldalon, a Boráros tér felé útépítési munkálatok folytak, ezért a makadám kövek fel voltak szedve, és félkör alakban lerakva úgy egy méternyi magasságban. Az elsõ tank lassan pásztázni kezdte a Körút-Üllõi út négy sarkát – ekkor mindenki fedezékbe húzódott. Mikor egy pillanatra szünet állt be, ö egy társával beugrott a makadám kövek mögé. A Kiliánból aztán foszforos lövedékkel kezdték lõni a tank jobboldali hernyótalp-kerekeit. A makadám barikád mögött bitumenes kockák voltak gúlába felrakva – õk ezeket kezdték a tank hátsó forgó részére, a felmelegedett kerekek közé dobálni. A mûvelet nem volt egyszerû, mert nem lehetett állni, a földön fekvés is nehéz volt, és mindketten szorultak. A társának a lába a fedezékbõl kilógott, ezért comblövést kapott. Õ gyorsan elkötötte nadrágszíjával a társa lábát. Közben folyt csata. Az elsõ tank leadott két lövést, a Kilián ablakban percekre megszûnt a golyószóró kelepelése, de késõbb valaki átvéve folytatta a tüzelést. Ekkor az elsõ tank indulni akart, de a hernyótalpa megcsúszott. Õ még vagy tíz bitumenes kockát hajított a tankra, aamelyik aztán elkezdett füstölni. A második tank elõrébb jött, két újabb lövést adott le, ekkor a Kilián balkonja leszakadt. Úgy látszott, az orosz tankok egymással próbáltak kommunikálni, mert az egyik mozgásképtelené vált. Feltételezni, hogy az orosz katonák egy pár percig beszélgettek rádión egymás közt, mert el kellett dönteniük, ki marad. A második tank összes fegyverébõl tüzelve elhagyta a Kilián és a Corvin környékét. Ekkor kezdõdött a dráma második felvonása. Az ott maradt tank legénysége lehet, hogy füstmérgezést kapott, vagy eszméletlenné vált rövid ideig, mert a tank alsó vészkijárata kinyílt, és fehér kapcaszerûséget a puska csövén próbált lengetni egy még harcképes katona. Ez a megadás jele volt. Odaszaladtak a tankhoz, és azt kiabálták: „Ne lõjjetek!”. A kiskatonát bekísérték a Corvin közbe – késõbb úgy hallotta, hogy ez a kis kárpátaljai kiskatona lett a szakács a Corvin közben. A csata szünetében a mentõsök, „fehér sapkáék”, a sebesültet elvittek a Mária utcai kórházba. A tankról leszerelték a torony géppuskát, és bevitték a Kiliánba. Több halottja és sebesültje volt az ütközetnek, ezért megvadult a tömeg és több molotov-koktélt dobozz a megsemmisült tankra. Ez volt az elsõ T34-es tank, amit Budapesten elõször megsemmisítettek.

November 4-
õrség a Magyar Nõk Demokratikus Szövetségének épületénél

Október 29-e körül õrséget kértek a Magyar Nõk Demokratikus Szövetségéhez a Belgrád rakpartra, a mai Kisgazdapárt székházához. Mivel õ a Molnár utcában lakott, jól ismerte a környéket, õt küldték szolgálatra egy másik fiúval. Meg kellett szervezni az õrséget – a Szerb utcából, az ottani katonai tanszékrõl kaptak még egy fegyverest. Egy személy állandóan a kapuban igazolta azt, aki be akart menni az Írószövetséghez, Kuczka Péterékhez. Az ott dolgozó portás megmutatta nekik az épületet, a pincét, ahol fõztek, a vészkijáratot, ami a Molnár utcára nyílt. A portás utána hazament, mert sokáig volt szolgálatban. Ez a nap volt az, amikor az ávósok kezdtek átöltözni és szökdösni. Az épülettel szemben hajóállomás volt, estére átküldte az egyik srácot, figyelje az utat, és jelezzen, ha fegyveresek jönnének. Közben õ levelet vitt kétszer is Déry Tibornak a Kecskeméti utcai egyetemre, ahol Dérynek fõhadiszállása volt, talán a katonai tanszék is ott volt. Úgy este 11 óra felé jelzett az õr, hogy furcsa alakzatban egyenruhások szökdelnek kb. 10 méterre egymástól az Erzsébet híd felõl. Õ felment a kapuhoz, behívta a Duna oldalán lévõ õrt, és vártak. Kinyitotta a tölgyfakapu egyik szárnyát, a géppisztolyát kibiztosította.

Az egyenruhások lassan érkeztek a kapu felé, mikor odaért az elsõ, akkor két bajtársával kilépett, és berántották õket. Pillanatok alatt ártalmatlanná tették, egymás után, ahogy érkeztek, mind az ötöt. Egy tiszt, egy tiszthelyettes és három kiskatona volt a szerzemény. A beszélgetés alatt kisült, hogy az akkori IV. kerületi pártbizottságot védték. Fegyver csak a tisztnél volt. Az egész csapat kalocsai és annak környékére való volt. Kuczka Péter majdnem idegbajt kapott, amikor meglátta az ávósokat. A problémája az volt, most mi lesz, egyre ezt hajtogatta:”Én parancsot nem adtam az ávósok elfogására.” Ez igaz, a felkelõk nem is kértek. Õ azt javasolta, hogy reggel bekísérik Kopácsi Sándorhoz, a Deák téri Rendõrfõkapitányságra a foglyokat. Kuczka nem tudott dönteni, erre valaki azt mondta, Déry Tibortól kérjenek tanácsot. De ki megy most el éjszaka, mikor még az ávósok és az áloroszok razziáznak a városbanû Mindenki ránézett, mivel õ már többször járt Dérynél. Erre Kuczka azt mondta: „Te csináltad, te intézted el, te ismered Déryt.” Így õ ment Déryhez. Az éjszakai sötétségben a balkonon beszélgettek, hogy mit lehet tenni. Abban állapodtak meg, hogy reggel a Szerb utcai egyetemi szállásról ruhát és cipõt kell összeszedni, átöltöztetik az ávósokat és szabadon engedik õket, s majd a gyõztes forradalom bírósága fog felettük ítélkezni, ha bûnösök. Közben õ felírta a neveket és címeket, csak úgy, magának, de a tiszt is felírta az övét, ami aztán késõbb megoldotta, miért nem jöhet haza Magyarországra. De õ akkor, mintha valami kis ördög óvatosságra ösztökélte volna, a születési helyet nem korrektül adta meg, mert Tiszaföldvár helyett Tiszazugot mondott – ezt azonban az öt emberen kívül senki sem tudta.

A forradalom után
A szabadságharc leverése után Bécsbe menekült, onnan az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Elõször a Deloware állambeli Wilmingtonban a Dupont cégnél hõmérõkészítõként alkalmazták. Onnan Philadelphiába ment, végül családjával New Yorkban telepedett le. Ott hosszú évtizedeken át több magyar nyelvû rádióadás (Kóré, Apatini, Kálmán) munkatársa volt, nyugdíjasként pedig éveken keresztül önálló rádióadást vezetett, melyet saját pénzbõl tartott fenn. Azon kívül az 1956-os Világszövetség, valamint az 1956-os Pesti Srác Ösztöndíj Alapítvány kuratóriumi tagja. Számos egyetemi diák magyarországi tanulmányait anyagilag támogatta. 1982-ben, amikor végre beutazási engedélyt kapott Magyarországra családjával együtt, Ferihegyre érkezve finoman leválasztották családjától, és egy mellék terembe kísérték. Itt közölték vele, hogy nem kívánatos személy, és születési helyként Tiszazugot olvastak. Kérdezte, honnét vették ezt, de nem adtak választ. Családját beengedték, õt pedig reggel letartóztatták: kiket ismer 1956-ból, és az USÁ-ban. Semmire nem adott választ, és kérte a kihallgatásvezetõt, engedje felhívni az amerikai nagykövetséget, mert amerikai állampolgár, de nem kapott rá lehetõséget. Az akkor 74 esztendõs édesanyja, aki évtizedek óta nem látta, és most a repülõtéren várta, a történtek miatt rosszul lett és mentõvel vitték el. Másnap felrakták egy Malév gépre, Amszterdamba vitték és egy hétig nem tudott visszatérni az USÁ-ba, mert sztrájk volt a nemzetközi repülõtereken. New York-ba érkezvén találkozott egy régi, Toller nevû bajtársával, akivel ’56-ban együtt volt a Belgrád rakparton. Sajnos a drog áldozata lett, morfiumot szedett, mint sok olyan fiú, aki Vietnamból visszérkezett, s ennek a szörnyû szenvedélynek az áldozata lett.
Arany Tibor
Miután a forradalmat eltiporták, Arany Bécsbe, majd pedig az Egyesült Államokba menekült, végül New York-ban telepedett le családjával. Évtizedekig különböző magyar nyelvû rádióadásoknál dolgozott, és miután nyugdíjba vonult, egy független, önfinanszírozású magyar nyelvõ rádiót mûködtetett. Jelenleg testületi tagja az 1956-os Világszövetségnek és a „Pesti Srác” Ösztöndíj Alapítványnak. 2001 óta Magyarországon él. Számos díj, oklevél, érem és plakett kitüntetésben részesült, többek között az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség a

Hűség a Hazáért érdemrenddel tüntette ki.

 

http://www.freedomfighter56.com/hu_stories_arany_t.html

 

Részvétünk Családjának és Barátainak !

Emlékét megőrizzük !

a honlapra írta és szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy