Első Országos Koronakutató Emlékértekezlet

Kiemelt

 

Gyulai Endre nyugalmazott megyés PüspökKakas Béla megyei Közgyűlése elnöke valamint Csomor Lajos a Koronakutatás ikonikus tagja tartottak előadást az Első Országos Koronakutató Emlékértekezleten.

Az 1956 Magyar Nemzetőrséget képviselte:

v.l. Piti János nőr.altábornagy  és Dr. Budai Gábor nőr.tábornok, – jogtanácsos.

a honlapra szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

 

Augusztus 20. államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe alkalmából, – Boldog és Áldott Ünnepet kíván az 1956 Magyar Nemzetőrség 

Kiemelt

Augusztus 20. államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe alkalmából, – Boldog és Áldott Ünnepet kíván az 1956 Magyar Nemzetőrség 

 

/ https://mult-kor.hu/20140820_mit_unnepeltunk_regen_augusztus_20an /

Augusztus 20. államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe is.

 

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.

Boldog és Áldott Ünnepet kíván az 1956 Magyar Nemzetőrség 

Minden magyar állampolgárnak, – Magyar embernek, 

Tagjainak és Szimpatizánsainak.

Haladjunk az úton, – mely becsülettel és tisztelettel van kikövezve, – Jézus és Isten felé.

Tartsuk be a Tízparancsolatot, – legalább is igyekezzünk.

ISTEN Áld meg a Magyart !

Az „Összefogás dal” szövege:

Itt vagy

 

Hol volt, hol nem volt
Hol több, hol kevés
Nagy Tengerország, viharmezők
De éled a föld, s ad kenyeret még

Az arc, amit látsz
Egy múlt gyűrte kép
Bőrünkbe rajzolt, vad, zord vidék
Az idő karcol, de az arc a miénk

Nem vagy egyedül a sorsod szigetén
Hisz összeköt a végzet
Összeér a lánc
Nézz csak szét és meglátsz

Bár mindent elsodort az ár
Itt vagy
Lesz még a kőből újra ház
Az égre új kémény füstje száll
Holnap

Még lesz tetőd, hisz van hazád

Tenger lett a föld
S az ég, vad folyó
Álmokba rejtett vágyad, ha hív
Fáj, de mozdulsz, még dobog a szív

Nem vagy egyedül a sorsod szigetén
Hisz összeköt a végzet
Összeér a lánc
Nézz csak szét és meglátsz

Bár mindent elsodort az ár
Itt vagy
Lesz még a kőből újra ház
Az égre új kémény füstje száll
Holnap
Még lesz tetőd, hisz van hazád

Új nap ébred holnap
Vad tengert zúdít ránk az ég
De itt vagy
Nincs másik föld, nincs másik lét
Egy vén tölgy, mit megtépett a szél
De még vagy
Sorsot és lelket nem cserélsz

Mert ez vagy

(szöveg: Szomor György)

/ http://www.augusztus20.magyarorszag.hu/osszefogasdala.html /

Adás közben beküldött dalszöveg – Vers / Figler Csaba / 

MAGYAROK VAGYUNK !

Ősi erényünk ,hogy az
ellentől nem félünk
Sokfélén Magyarként megférünk
Őseink reményeit reméljük.
Hőseink tetteivel jövőnket megéljük!
Szent szövetségben tart vérző karjuk,
Hisszuk Istent, és Szebb jövőnket is valljuk,
És sok ezredéves koron át,
visszhangzik szózatunk : őrizzük szent Hitünk
és megvédjük NEMZETTÜNK és a KORONÁT !

-fcs-

.

a honlapra szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőnagy

 

 

 

Ópusztaszer, 2018. augusztus 19. – 10.00 – 18.00 óra ÜNNEPI  PROGRAM 10:00   – Emlékfák avatása a MAGYAR NEMZETÉRT ÉRDEMÉREM kitüntetettjeinek:

Kiemelt

A rendezvényen az MVSZ meghívására részt vesz az 1956 Magyar Nemzetőrség küldöttsége Dömötör Zoltán vezérezredes elnök –főparancsnok vezetésével.

 

A programban emlékfa avatásra kerül sor a Magyar Nemzetért Érdemérem kitüntetettjeinek, melynek során Főparancsnokunk testvére Ft. Dömötör Tibor ( Egyesült Államok ) püspök poszthumusz

emlékére is emlékfát avatnak.

From: MVSZ Sajtószolgálat [mailto:sajtoszolgalat@mvsz.hu
Sent: Wednesday, August 15, 2018 7:55 PM
To: MVSZ Sajtószolgálat
Subject: MVSZ-80 – Ünnepi program Ópusztaszeren
Importance: High

 

Amint arról korábban hírt adtunk, e hét végén, augusztus 18-án lesz nyolcvan éves a Magyarok Világszövetsége. Pénteken elnökségi ülés, szombaton Ünnepi Küldöttgyűlés és Gálaest, majd vasárnap, augusztus 19-én Ópusztaszeren emlékfák avatása és egész napos ünnepi konferencia lesz, amelyen rokon népek képviselői is előadásokat tartanak. A két ópusztaszeri esemény közé időzítik a Vereckei-hágóról tíz nappal korábban indult Juhos Gábor MMM Maratonjának befutóját. Az ünnepi konferencián – amelyre a Magyarok Világszövetsége és a Magyarok Országos Gyűlése (MOGY) együttműködésének eredményeként az ópusztaszeri Látogatóközpont konferenciatermében kerül sor – előadások hangzanak el az MVSZ kiemelt jelentőségű programjairól. Első előadó Drábik János, az Országos Trianon Társaság elnöke, az MSZ Stratégiai Bizottságának elnöke. Záró mozzanatként ismertetik az MVSZ Ünnepi Küldöttgyűlése által egy nappal korábban elfogadandó nyilatkozatot:Üzenet a világ magyarságának, rokon népeinknek, Európának és a Nagyvilágnak.

80 ÉVES A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE

Ópusztaszer, 2018. augusztus 19. – 10.00 – 18.00 óra

ÜNNEPI  PROGRAM

10:00   – Emlékfák avatása a MAGYAR NEMZETÉRT ÉRDEMÉREM kitüntetettjeinek:

              Dr. Aradi Éva India-kutató,

              Ft. Dömötör Tibor (Egyesült Államok) püspök posztumusz,

  1. Tokay Rozália (Erdély) a Szent Kamill és Szent Erzsébet otthonok alapítója

10:30   – HIMNUSZ és SZÉKELY HIMNUSZ

              Az ünnepi konferencia megnyitója a Rokon népek sátorban

10:35   – A Vereckei-hágóról rajtolt Minden Magyarok Megmaradásáért Maratont teljesítő

              Juhos Gábor befutója

 

10:40   – Drábik János: Nemzeti konzultáció Trianonról? Miért?

11:10   – Bottyán Zoltán: Nemzeti konzultáció Trianonról? Miért most?

11:40   – Patrubány Miklós: A Magyarok Világszövetségének 80 éve

12:00   – Ebédszünet

13:00   – v. Oláh István, Várkonyi György: A fertálymesteri hagyomány és a migránsválság

13:30   – Fuksz Sándor, Dalmay Árpád, Kiss Endre József, Mihályi Molnár László, Patrubány

              Miklós: Petőfiért! Hónapokra a nemzeti kegyelet megadásától

14:20   – Borsos Géza, Benkő Emőke, Gábor Ferenc, Horváth István, v. Hompoth Zoltán, v. Tokay

              Rozália: Székely nép, Székely Nemzetgyűlés és a Székely Nemzeti Tanács

15:10   – Dr. Kurban Wali (ujgur előadó az Egyesült Államokból): Mit rejt maga alatt a Takla-Makán

               sivatag?

16:20   – Dr. Kahar Barat (ujgur előadó az Egyesült Államokból): A hunok és magyarok kapcsolata

17:30    A Magyarok Világszövetsége Ünnepi Küldöttgyűlésének Nyilatkozata: Üzenet a világ

              magyarságának, rokon népeinknek, Európának és a Nagyvilágnak

18:00   – Az ünnepi konferencia berekesztése. SZÓZAT

 

Gyűjts Trianon ellen tíz aláírást Te is!

      Videó: Molnár V. József Trianonról

 

MVSZ Sajtószolgálat

9715/180815

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

.

a honlapra szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

 

 

 

Szervezés alatt van a HAKME Zenekar részvételével , – a II. ( második ) Zenei Találkozó, –  Rákospalotán, –  : ” AKI MAGYAR, – VELÜNK TART ” címmel.

Szervezés alatt van a HAKME Zenekar részvételével , – a II. ( második ) Zenei Találkozó, –  Rákospalotán, –  :

” AKI MAGYAR, – VELÜNK TART “ címmel.

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

a HAKME együttesről :

( http://www.ujpest.hu/hir/2078/Bemutatkozik_a_HAKME )

A HAKME, teljes nevén a Hálózat a Kultúráért, Művészetért Egyesület 2006. március 18-án alakult, a hivatásos előadóművészek megsegítésére, támogatására jött létre, azzal a céllal, hogy a különböző művészeti területek képviselőit és a kultúra értékeinek támogatóit tömörítse tagságában. Az egyesület a magyar kulturális értékek védelmére, ápolására, közkinccsé tételére törekszik, tagjai szeretnék elősegíteni, hogy a felnövekvő nemzedék számára természetessé váljék a nemzeti kultúra ismerete és a hagyományok megőrzése. Megfogalmazott céljai közé tartozik rendezvényeikkel elősegíteni az érintett művészeti ágak és a művészek elismerését, és támogatni, védeni a hivatásos előadókat, a szakma tisztaságát az „amatőrökkel” szemben.

„Láttuk, hány tehetséges zenész, előadóművész kallódik, mivel nem talál magának fellépési lehetőséget, segítséget, nincsenek ismeretségei, kapcsolatai. A cigány népzenészeket különösen érinti ez, hiszen ma már a vendéglátóiparban alig-alig találnak munkát maguknak. De nagyon sok fiatal, nem roma származású előadót is érintenek az indulás nehézségei. Így néhány zenésztársammal, barátommal, illetve családtagokkal egyesületet hoztunk létre ezek támogatására” – idézte fel az indulást Farkas József.

A HAKME-hoz csatlakoztak olyan roma és nem roma művészek, akik az egyesület céljaival egyetértenek, és olyan „civilek”, akik maguk nem előadóművészek ugyan, de szeretik a kultúrát, a művészetet és szívesen segítik az egyesület munkáját, fontosnak tartják a kultúra és a művészet ápolását, megismerését, a lehetőségek biztosítását.

Sokféle szakcsoport, tagozat alakult a HAKME keretében: fiataljaik igen sikeres, gumiasztalon Európa-bajnok ugrócsoportban sportolhatnak, népzenében, néptáncban, énekben, modern táncban, modern és klasszikus kamarazenében próbálhatják ki és fejleszthetik tehetségüket.

Az egyesület igyekszik művésztagjainak minél több fellépési és próbalehetőséget biztosítani, CD bemutatkozó anyag készítésében is segítenek. Már az első évben is több nagy sikerű rendezvény fűződött a nevükhöz, mára pedig túl vannak az 500. előadáson. Számos fellépésük volt Budapesten, vidéki városokban és újra meg újra sikert aratnak a bécsi magyar nagykövetségen is.

Támogatói között van többek között a Katona József Szakközépiskola és a Rajkó-Talentum Nemzeti Kisebbségi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Táncművészeti és Zeneművészeti Szakképző Iskola is, amellyel a jó kapcsolat nyomán együttműködési megállapodást is kötöttek. A XV. és a IV. kerületi önkormányzattal, a helyi újsággal és televízióval, több művelődési központtal és civil egyesülettel, így például a Presto Kamarazenekarral, Dévai Nagy Kamilla Krónikás Zenedéjével is igen jó kapcsolatot alakítottak ki.

Rendezvények szervezését, komplett műsort is vállalnak, cégeknek és magánszemélyeknek is. A HAKME varázsa a sokszínűségében rejlik, hiszen palettájuk igen színes, cigányzene, tánczene, klasszikus zene, latin és népi táncok, táncház, színház, nótaműsorokon énekesek kísérése, gumiasztal, sportbemutató, játszóház gyerekeknek, fotó- és képkiállítás is szervezhető az egyesület közreműködésével. Születésnapokat, névnapokat, házassági évfordulókat, eljegyzést, esküvőt (templomi zenét, lakodalmat) is vállalnak szalon-, cigány-, tánczenekarral, szólóhegedűvel.

Programjaik a jeles napok és a hagyományápolás jegyében zajlanak, így például minden évben a gyerekek számára budapesti népdalversenyt és tánctalálkozót szerveznek, ezzel is a magyar népi hagyományokat ápolva.

Klubestjeikre, illetve az egyesület támogatói és tagjai közé is szívesen várják az érdeklődőket, örömmel vennék további szponzorok jelentkezését is. Az egyesületről továbbiakat megtudhatnak a www.hakme.hu weboldalon.

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

 

A Vezetőség jelenleg  a IV. ( negyedik ) Tóth Ilona – pontos időpontja nemzetközi Emléktornára készül, – melynek pontos helye és időpontja megtalálható a honlapunkon.

Emlékeztetőül azért  :

.

a honlapra szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy 

 

 

 

a Főparancsnok vitéz Szabó László nőr.dandártábornok kíséretében látogatást tett Debrecenben.

a Főparancsnok vitéz Szabó László nőr.dandártábornok kíséretében látogatást tett Debrecenben. A Csapatgyűlésen a Hajdú-Bihar Megyei tagok közül, – hat főt Jubileumi Emlékkereszttel tüntetett ki.

Kitüntettek :

vitéz Mester Ferenc nőr.ezredes

vitéz Bodrogi Péter nőr.ezredes

vitéz Szilágyi Gábor nőr.ezredes

Bertalan Zoltánné nőr.főhadnagy 

Magyar Katalin nőr.főhadnagy 

és vitéz Takács Gyula nőr.őrnagy

A nevezett személyeket az elismerésre

vitéz Lánczy Lajos nőr.dandártábornok, –

Hajdú-Bihar Megyei parancsnok javasolta.

 

A vezetőség meghívást kapott a józsai Könyvtárba,

– melyet elfogadott. 

.

a honlapra szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A VII. kerületi alegységünk felvette Soltész József – 1956 december 15-én kivégzett Forradalmár Bajtársunk nevét. 

a képen Soltész József cipész

1927 – 1956

A VII. kerületi alegységünk felvette Soltész József – 1956 december 15-én kivégzett Forradalmár Bajtársunk nevét. 

( Soltész József kivégzett Forradalmár

Soltész Géza nőr.vezérőrnagy Bajtársunk Unoka Nagybátyja volt. )

 

Előzmények :

@@@@@@@@@@@@@@@@@@

A kötet szerzője, Kis József – © Fotó: Ádám János

Miskolc – „Nem a teljességre törekszik, ez a könyv maga a teljesség” – értékelte a Miskolc 1956 kötetet Somorjai Lehel.

Fotók | Miskolc 19A katonák nem vállalták a kivégzést – könyvbemutató Miskolcon

2016.10.23 22:36

A kötet szerzője, Kis József – © Fotó: Ádám János

Miskolc – „Nem a teljességre törekszik, ez a könyv maga a teljesség” – értékelte a Miskolc 1956 kötetet Somorjai Lehel.

Az ’56-os megtorlás első kivégzése december 15-én volt a miskolci lőtéren. Soltész Józsefet azzal vádolták, a bükki ellenállókhoz próbált csatlakozni. A tárgyalás során halálra ítélték, de a sorkatonák nem vállalták a kivégzését. Ezért pártmunkásokból toboroztak karhatalmi alakulatot, ők fejenként 200 forintot kaptak, hogy sortűzzel végezzék ki az elítéltet. „Munkájuk” végén pedig egy liter pálinka is járt nekik, mert rosszul érezték magukat. Mindezt Kis József levéltáros, történész mesélte, akit a Miskolc 1956 című kötetének keddi bemutatóján kérdeztünk.

Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek.” Kis József

A fenti esemény a könyvben is megtalálható, és ezenkívül még négyszáz miskolci történetét, a forradalom és szabadságharc utáni megtorlások periratait, jegyzőkönyveit, valamint a miskolci események dokumentált történéseit tartalmazza.


„Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek, amivel szemben az volt a kritika, hogy nemcsak tömegeket kell látni az eseményekben, hanem az embert is. Éppen ezért a mostani könyvben sokkal inkább a személyi adattár feldolgozására törekedtem. Olyan emberek történeteit gyűjtöttem össze, olyanokkal beszélgettem, akik dokumentáltan részt vettek az ’56-os eseményekben” – sorolta a történész.

Azt is elmondta, a könyv nemcsak a miskolci perek történéseit tartalmazza, hanem minden olyan bírósági tárgyalást, ítéletet dokumentál, amelynek miskolci kötődése volt.

Ugyanolyan srácok

„A kutatómunkát 1999-ben kezdtem, először a miskolci sortűz történetét dolgoztam fel, majd folyamatosan bővült a téma. De minden esetben igyekeztem tárgyszerűen leírni a forradalom, szabadságharc Miskolchoz köthető mozzanatait” – hangsúlyozta.

A Miskolc 1956 című kötetnek köszönhetően a mai fiatalok pontos képet kaphatnak a hatvan évvel ezelőtti eseményekről – ezt már Kiss Gábor alpolgármester mondta a könyvbemutatón. Hangsúlyozta: „Fontos, hogy a mai srácok a fekete-fehér képek mögött meglássák, hogy az 56-os fiatal hősök ugyanolyan srácok voltak, mint ők.”

Az alpolgármestertől megtudtuk, a könyveket az iskolák, könyvtárak is megkapják, hogy a mostani generációhoz eljussanak a dokumentált történetek.

Érdemes volt várni

– Ez a könyv nem a teljességre törekszik, hanem benne van a teljesség – fogalmazott Somorjai Lehel, a megyei levéltár igazgatója. Aki úgy véli, a kötet megjelentetésével 

56 című köteA katonák nem vállalták a kivégzést – könyvbemutató Miskolcon

2016.10.23 22:36

A kötet szerzője, Kis József – © Fotó: Ádám János

Miskolc – „Nem a teljességre törekszik, ez a könyv maga a teljesség” – értékelte a Miskolc 1956 kötetet Somorjai Lehel.

Az ’56-os megtorlás első kivégzése december 15-én volt a miskolci lőtéren. Soltész Józsefet azzal vádolták, a bükki ellenállókhoz próbált csatlakozni. A tárgyalás során halálra ítélték, de a sorkatonák nem vállalták a kivégzését. Ezért pártmunkásokból toboroztak karhatalmi alakulatot, ők fejenként 200 forintot kaptak, hogy sortűzzel végezzék ki az elítéltet. „Munkájuk” végén pedig egy liter pálinka is járt nekik, mert rosszul érezték magukat. Mindezt Kis József levéltáros, történész mesélte, akit a Miskolc 1956 című kötetének keddi bemutatóján kérdeztünk.

Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek.” Kis József

A fenti esemény a könyvben is megtalálható, és ezenkívül még négyszáz miskolci történetét, a forradalom és szabadságharc utáni megtorlások periratait, jegyzőkönyveit, valamint a miskolci események dokumentált történéseit tartalmazza.


„Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek, amivel szemben az volt a kritika, hogy nemcsak tömegeket kell látni az eseményekben, hanem az embert is. Éppen ezért a mostani könyvben sokkal inkább a személyi adattár feldolgozására törekedtem. Olyan emberek történeteit gyűjtöttem össze, olyanokkal beszélgettem, akik dokumentáltan részt vettek az ’56-os eseményekben” – sorolta a történész.

Azt is elmondta, a könyv nemcsak a miskolci perek történéseit tartalmazza, hanem minden olyan bírósági tárgyalást, ítéletet dokumentál, amelynek miskolci kötődése volt.

Ugyanolyan srácok

„A kutatómunkát 1999-ben kezdtem, először a miskolci sortűz történetét dolgoztam fel, majd folyamatosan bővült a téma. De minden esetben igyekeztem tárgyszerűen leírni a forradalom, szabadságharc Miskolchoz köthető mozzanatait” – hangsúlyozta.

A Miskolc 1956 című kötetnek köszönhetően a mai fiatalok pontos képet kaphatnak a hatvan évvel ezelőtti eseményekről – ezt már Kiss Gábor alpolgármester mondta a könyvbemutatón. Hangsúlyozta: „Fontos, hogy a mai srácok a fekete-fehér képek mögött meglássák, hogy az 56-os fiatal hősök ugyanolyan srácok voltak, mint ők.”

Az alpolgármestertől megtudtuk, a könyveket az iskolák, könyvtárak is megkapják, hogy a mostani generációhoz eljussanak a dokumentált történetek.

Érdemes volt várni

– Ez a könyv nem a teljességre törekszik, hanem benne van a teljesség – fogalmazott Somorjai Lehel, a megyei levéltár igazgatója. Aki úgy véli, a kötet megjelentetésével 

tbemutató

Miskolc – „Nem a teljességre törekszik, ez a könyv maga a teljesség” – értékelte a Miskolc 1956 kötetet Somorjai Lehel.

Az ’56-os megtorlás első kivégzése december 15-én volt a miskolci lőtéren. Soltész Józsefet azzal vádolták, a bükki ellenállókhoz próbált csatlakozni. A tárgyalás során halálra ítélték, de a sorkatonák nem vállalták a kivégzését. Ezért pártmunkásokból toboroztak karhatalmi alakulatot, ők fejenként 200 forintot kaptak, hogy sortűzzel végezzék ki az elítéltet. „Munkájuk” végén pedig egy liter pálinka is járt nekik, mert rosszul érezték magukat. Mindezt Kis József levéltáros, történész mesélte, akit a Miskolc 1956 című kötetének keddi bemutatóján kérdeztünk.

Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek.” Kis József

A fenti esemény a könyvben is megtalálható, és ezenkívül még négyszáz miskolci történetét, a forradalom és szabadságharc utáni megtorlások periratait, jegyzőkönyveit, valamint a miskolci események dokumentált történéseit tartalmazza.

„Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek, amivel szemben az volt a kritika, hogy nemcsak tömegeket kell látni az eseményekben, hanem az embert is. Éppen ezért a mostani könyvben sokkal inkább a személyi adattár feldolgozására törekedtem. Olyan emberek történeteit gyűjtöttem össze, olyanokkal beszélgettem, akik dokumentáltan részt vettek az ’56-os eseményekben” – sorolta a történész.

Azt is elmondta, a könyv nemcsak a miskolci perek történéseit tartalmazza, hanem minden olyan bírósági tárgyalást, ítéletet dokumentál, amelynek miskolci kötődése volt.

Ugyanolyan srácok

„A kutatómunkát 1999-ben kezdtem, először a miskolci sortűz történetét dolgoztam fel, majd folyamatosan bővült a téma. De minden esetben igyekeztem tárgyszerűen leírni a forradalom, szabadságharc Miskolchoz köthető mozzanatait” – hangsúlyozta.

A Miskolc 1956 című kötetnek köszönhetően a mai fiatalok pontos képet kaphatnak a hatvan évvel ezelőtti eseményekről – ezt már Kiss Gábor alpolgármester mondta a

könyvbemutatón. Hangsúlyozta: „Fontos, hogy a mai srácok a fekete-fehér képek mögött meglássák, hogy az 56-os fiatal hősök ugyanolyan srácok voltak, mint ők.”

Az alpolgármestertől megtudtuk, a könyveket az iskolák, könyvtárak is megkapják, hogy a mostani generációhoz eljussanak a dokumentált történetek.

Érdemes volt várni

– Ez a könyv nem a teljességre törekszik, hanem benne van a teljesség – fogalmazott Somorjai Lehel, a megyei levéltár igazgatója. Aki úgy véli, a kötet megjelentetésével 

56 című köteA katonák nem vállalták a kivégzést – könyvbemutató Miskolcon

 

Miskolc – „Nem a teljességre törekszik, ez a könyv maga a teljesség” – értékelte a Miskolc 1956 kötetet Somorjai Lehel.

Az ’56-os megtorlás első kivégzése december 15-én volt a miskolci lőtéren. Soltész Józsefet azzal vádolták, a bükki ellenállókhoz próbált csatlakozni. A tárgyalás során halálra ítélték, de a sorkatonák nem vállalták a kivégzését. Ezért pártmunkásokból toboroztak karhatalmi alakulatot, ők fejenként 200 forintot kaptak, hogy sortűzzel végezzék ki az elítéltet. „Munkájuk” végén pedig egy liter pálinka is járt nekik, mert rosszul érezték magukat. Mindezt Kis József levéltáros, történész mesélte, akit a Miskolc 1956 című kötetének keddi bemutatóján kérdeztünk.

Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek.” Kis József

A fenti esemény a könyvben is megtalálható, és ezenkívül még négyszáz miskolci történetét, a forradalom és szabadságharc utáni megtorlások periratait, jegyzőkönyveit, valamint a miskolci események dokumentált történéseit tartalmazza.

„Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek, amivel szemben az volt a kritika, hogy nemcsak tömegeket kell látni az eseményekben, hanem az embert is. Éppen ezért a mostani könyvben sokkal inkább a személyi adattár feldolgozására törekedtem. Olyan emberek történeteit gyűjtöttem össze, olyanokkal beszélgettem, akik dokumentáltan részt vettek az ’56-os eseményekben” – sorolta a történész.

Azt is elmondta, a könyv nemcsak a miskolci perek történéseit tartalmazza, hanem minden olyan bírósági tárgyalást, ítéletet dokumentál, amelynek miskolci kötődése volt.

Ugyanolyan srácok

„A kutatómunkát 1999-ben kezdtem, először a miskolci sortűz történetét dolgoztam fel, majd folyamatosan bővült a téma. De minden esetben igyekeztem tárgyszerűen leírni a forradalom, szabadságharc Miskolchoz köthető mozzanatait” – hangsúlyozta.

A Miskolc 1956 című kötetnek köszönhetően a mai fiatalok pontos képet kaphatnak a hatvan évvel ezelőtti eseményekről – ezt már Kiss Gábor alpolgármester mondta a könyvbemutatón. Hangsúlyozta: „Fontos, hogy a mai srácok a fekete-fehér képek mögött meglássák, hogy az 56-os fiatal hősök ugyanolyan srácok voltak, mint ők.”

 

Fotók | Miskolc 19A katonák nem vállalták a kivégzést – könyvbemutató Miskolcon

2016.10.23 22:36

A kötet szerzője, Kis József – © Fotó: Ádám János

Miskolc – „Nem a teljességre törekszik, ez a könyv maga a teljesség” – értékelte a Miskolc 1956 kötetet Somorjai Lehel.

Az ’56-os megtorlás első kivégzése december 15-én volt a miskolci lőtéren. Soltész Józsefet azzal vádolták, a bükki ellenállókhoz próbált csatlakozni. A tárgyalás során halálra ítélték, de a sorkatonák nem vállalták a kivégzését. Ezért pártmunkásokból toboroztak karhatalmi alakulatot, ők fejenként 200 forintot kaptak, hogy sortűzzel végezzék ki az elítéltet. „Munkájuk” végén pedig egy liter pálinka is járt nekik, mert rosszul érezték magukat. Mindezt Kis József levéltáros, történész mesélte, akit a Miskolc 1956 című kötetének keddi bemutatóján kérdeztünk.

Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek.” Kis József

A fenti esemény a könyvben is megtalálható, és ezenkívül még négyszáz miskolci történetét, a forradalom és szabadságharc utáni megtorlások periratait, jegyzőkönyveit, valamint a miskolci események dokumentált történéseit tartalmazza.


„Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek, amivel szemben az volt a kritika, hogy nemcsak tömegeket kell látni az eseményekben, hanem az embert is. Éppen ezért a mostani könyvben sokkal inkább a személyi adattár feldolgozására törekedtem. Olyan emberek történeteit gyűjtöttem össze, olyanokkal beszélgettem, akik dokumentáltan részt vettek az ’56-os eseményekben” – sorolta a történész.

Azt is elmondta, a könyv nemcsak a miskolci perek történéseit tartalmazza, hanem minden olyan bírósági tárgyalást, ítéletet dokumentál, amelynek miskolci kötődése volt.

Ugyanolyan srácok

„A kutatómunkát 1999-ben kezdtem, először a miskolci sortűz történetét dolgoztam fel, majd folyamatosan bővült a téma. De minden esetben igyekeztem tárgyszerűen leírni a forradalom, szabadságharc Miskolchoz köthető mozzanatait” – hangsúlyozta.

A Miskolc 1956 című kötetnek köszönhetően a mai fiatalok pontos képet kaphatnak a hatvan évvel ezelőtti eseményekről – ezt már Kiss Gábor alpolgármester mondta a könyvbemutatón. Hangsúlyozta: „Fontos, hogy a mai srácok a fekete-fehér képek mögött meglássák, hogy az 56-os fiatal hősök ugyanolyan srácok voltak, mint ők.”

Az alpolgármestertől megtudtuk, a könyveket az iskolák, könyvtárak is megkapják, hogy a mostani generációhoz eljussanak a dokumentált történetek.

Érdemes volt várni

– Ez a könyv nem a teljességre törekszik, hanem benne van a teljesség – fogalmazott Somorjai Lehel, a megyei levéltár igazgatója. Aki úgy véli, a kötet megjelentetésével 

56 című köteA katonák nem vállalták a kivégzést – könyvbemutató Miskolcon

2016.10.23 22:36

A kötet szerzője, Kis József – © Fotó: Ádám János

Miskolc – „Nem a teljességre törekszik, ez a könyv maga a teljesség” – értékelte a Miskolc 1956 kötetet Somorjai Lehel.

Az ’56-os megtorlás első kivégzése december 15-én volt a miskolci lőtéren. Soltész Józsefet azzal vádolták, a bükki ellenállókhoz próbált csatlakozni. A tárgyalás során halálra ítélték, de a sorkatonák nem vállalták a kivégzését. Ezért pártmunkásokból toboroztak karhatalmi alakulatot, ők fejenként 200 forintot kaptak, hogy sortűzzel végezzék ki az elítéltet. „Munkájuk” végén pedig egy liter pálinka is járt nekik, mert rosszul érezték magukat. Mindezt Kis József levéltáros, történész mesélte, akit a Miskolc 1956 című kötetének keddi bemutatóján kérdeztünk.

Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek.” Kis József

A fenti esemény a könyvben is megtalálható, és ezenkívül még négyszáz miskolci történetét, a forradalom és szabadságharc utáni megtorlások periratait, jegyzőkönyveit, valamint a miskolci események dokumentált történéseit tartalmazza.


„Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek, amivel szemben az volt a kritika, hogy nemcsak tömegeket kell látni az eseményekben, hanem az embert is. Éppen ezért a mostani könyvben sokkal inkább a személyi adattár feldolgozására törekedtem. Olyan emberek történeteit gyűjtöttem össze, olyanokkal beszélgettem, akik dokumentáltan részt vettek az ’56-os eseményekben” – sorolta a történész.

Azt is elmondta, a könyv nemcsak a miskolci perek történéseit tartalmazza, hanem minden olyan bírósági tárgyalást, ítéletet dokumentál, amelynek miskolci kötődése volt.

Ugyanolyan srácok

„A kutatómunkát 1999-ben kezdtem, először a miskolci sortűz történetét dolgoztam fel, majd folyamatosan bővült a téma. De minden esetben igyekeztem tárgyszerűen leírni a forradalom, szabadságharc Miskolchoz köthető mozzanatait” – hangsúlyozta.

A Miskolc 1956 című kötetnek köszönhetően a mai fiatalok pontos képet kaphatnak a hatvan évvel ezelőtti eseményekről – ezt már Kiss Gábor alpolgármester mondta a könyvbemutatón. Hangsúlyozta: „Fontos, hogy a mai srácok a fekete-fehér képek mögött meglássák, hogy az 56-os fiatal hősök ugyanolyan srácok voltak, mint ők.”

Az alpolgármestertől megtudtuk, a könyveket az iskolák, könyvtárak is megkapják, hogy a mostani generációhoz eljussanak a dokumentált történetek.

Érdemes volt várni

– Ez a könyv nem a teljességre törekszik, hanem benne van a teljesség – fogalmazott Somorjai Lehel, a megyei levéltár igazgatója. Aki úgy véli, a kötet megjelentetésével 

Az ’56-os megtorlás első kivégzése december 15-én volt a miskolci lőtéren. Soltész Józsefet azzal vádolták, a bükki ellenállókhoz próbált csatlakozni. A tárgyalás során halálra ítélték, de a sorkatonák nem vállalták a kivégzését. Ezért pártmunkásokból toboroztak karhatalmi alakulatot, ők fejenként 200 forintot kaptak, hogy sortűzzel végezzék ki az elítéltet. „Munkájuk” végén pedig egy liter pálinka is járt nekik, mert rosszul érezték magukat. Mindezt Kis József levéltáros, történész mesélte, akit a Miskolc 1956 című kötetének keddi bemutatóján kérdeztünk.

 

Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek.” Kis József

A fenti esemény a könyvben is megtalálható, és ezenkívül még négyszáz miskolci történetét, a forradalom és szabadságharc utáni megtorlások periratait, jegyzőkönyveit, valamint a miskolci események dokumentált történéseit tartalmazza.

„Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek, amivel szemben az volt a kritika, hogy nemcsak tömegeket kell látni az eseményekben, hanem az embert is. Éppen ezért a mostani könyvben sokkal inkább a személyi adattár feldolgozására törekedtem. Olyan emberek történeteit gyűjtöttem össze, olyanokkal beszélgettem, akik dokumentáltan részt vettek az ’56-os eseményekben” – sorolta a történész.

Azt is elmondta, a könyv nemcsak a miskolci perek történéseit tartalmazza, hanem minden olyan bírósági tárgyalást, ítéletet dokumentál, amelynek miskolci kötődése volt.

Ugyanolyan srácok

 

„A kutatómunkát 1999-ben kezdtem, először a miskolci sortűz történetét dolgoztam fel, majd folyamatosan bővült a téma. De minden esetben igyekeztem tárgyszerűen leírni a forradalom, szabadságharc Miskolchoz köthető mozzanatait” – hangsúlyozta.

A Miskolc 1956 című kötetnek köszönhetően a mai fiatalok pontos képet kaphatnak a hatvan évvel ezelőtti eseményekről – ezt már Kiss Gábor alpolgármester mondta a könyvbemutatón. Hangsúlyozta: „Fontos, hogy a mai srácok a fekete-fehér képek mögött meglássák, hogy az 56-os fiatal hősök ugyanolyan srácok voltak, mint ők.”

Az alpolgármestertől megtudtuk, a könyveket az iskolák, könyvtárak is megkapják, hogy a mostani generációhoz eljussanak a dokumentált történetek.

Érdemes volt várni

– Ez a könyv nem a teljességre törekszik, hanem benne van a teljesség – fogalmazott Somorjai Lehel, a megyei levéltár igazgatója. Aki úgy véli, a kötet megjelentetésével 

Tisztelet a HŐSÖKNEK !

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

A VII. kerületi alegységünk felvette Soltész József – 1956 december 15-én kivégzett Forradalmár Bajtársunk nevét. 

Soltész József kivégzett Forradalmár

Soltész Géza nőr.dandártábornok Bajtársunk Unoka Nagybátyja volt.  )

.

a honlapra szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

A IV. Tóth Ilona Női Kézilabda Emléktorna 2018. augusztus 25. napján a csömöri Sportcsarnokban (2141 Csömör, Major u. 7-9.) kerül megrendezésre

Kiemelt

M  E  G  H  Í  V  Ó 

 

Dr. Varga Péter r. dandártábornok Úr

Magyar Rendészeti Sportszövetség

Ügyvezető elnöke

1097 Budapest,

Vágóhíd utca 11-13.

Tisztelt Elnök Úr !

Tájékoztatom, hogy az 1956 Magyar Nemzetőrség által immár hagyományosan szervezett IV. Tóth Ilona Női Kézilabda Emléktorna 2018. augusztus 25. napján a csömöri Sportcsarnokban (2141 Csömör, Major u. 7-9.) kerül megrendezésre, melyen megkeresésemet elfogadva, Magyarország Női Kézilabda Rendőr Válogatottja is a versenyző csapatok között van.

Tisztelt Elnök Urat ezúton szeretném meghívni, hogy a rendezvényen személyes megjelenésével tisztelje meg az eseményt.

A meghívás szíves elfogadásában bízva, tisztelettel üdvözlöm:

 

Budapest, 2018. július 16.

 

 

                      Vitéz Lovag Dömötör Zoltán nemzetőr vezérezredes

                    elnök-főparancsnok

.

a honlapra szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

Nemzetőr Csillag kitüntetés

Az 1956 Magyar Nemzetőrség Elnökségi döntése alapján Zetényi Csukás Ferenc  nemzetőr altábornagy, vitéz Juhász László nemzetőr altábornagy, vitéz lovag Bárdosi Ferenc ezredes és vitéz Sass László Főkapitány bajtársakat Nemzetőr Csillag kitüntetéssel tüntette ki .

.

a honlapra szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy