LÁSZLÓ NAPI MEGEMLÉKEZÉS. 2018. 06.27. – SZENT  LÁSZLÓ  KIRÁLY. – NAGY LOVAG KIRÁLY – A MAGYAR TÖRTÉNELEM MÉLTÁN  EMLÉKEZIK

 LÁSZLÓ NAPI MEGEMLÉKEZÉS. 2018. 06.27.. FERENC.

           SZENT  LÁSZLÓ  KIRÁLY.

             NAGY LOVAG KIRÁLY.

        A MAGYAR TÖRTÉNELEM MÉLTÁN  EMLÉKEZIK

         TÖBB  SZÁZ TEMPLOM ,SOK TELEPÜLÉS 

                 VISELI NEVÉT.

            LEGENDÁK LENGIK KÖRÜL,

        EMLÉKÉT ŐRIZVE UTÓDAINKNAK IS.

      LENGYEL KIRÁLYLÁNY  ARCÁT VISELTED,

             MAGYAR  JEGYEKKEL.

      SEGITS, HOGY A KÉT NÉP BARÁTI

          KAPCSOLATA MEGMARADJON,

              SŐT ERŐSÖDJÖN.

             LENGYEL – MAGYAR

               KÉT JÓ BARÁT 

               EGYÜTT HARCOL

             S ISSZA  BORÁT…!!!

              POLSKA – WINGER

              NA  BRATANKI…!!!

               NAZROVJE !

    A JÓ  ISTENÁLDÁSÁVAL. ÁLDÁS BÉKESSÉG.

             TÍMÁR FERENC Magyar NEMZETŐR Altábornagy

.

a honlapra szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

 HEVES MEGYEI HÍRLAP. MEGYEI KÖRKÉP. 2018. JÚNIUS 27.; SZERDA. – ÚJABB RÉSZLEGGEL  BŐVITHETETT A MAKLÁRI MÚZEUM.

 

 HEVES MEGYEI HÍRLAP. MEGYEI KÖRKÉP. 2018. JÚNIUS 27.; SZERDA.
FERENC.

           ÚJABB RÉSZLEGGEL  BŐVITHETETT A MAKLÁRI MÚZEUM.

               VETERÁN TENGERÉSZEK  TALÁLKOZTAK.

                      HAGYOMÁNYÉLTETŐK.

            EMLÉKEZVE A VETERÁN  TALÁLKOZÓ  ÉS A

                   TENGERÉSZET  NAPJÁRA.

          SZABÓ  ZSIGMOND TÁROGATÓ HANGJAI KISÉRETÉBEN

             AVATTÁK  FEL A  MÚZEUM ÚJ  SZÁRNYÁT.

       HIDVÉGINÉ ZELEI  KATALIN, A HELYI ÖNKORMÁNYZAT

               ALPOLGÁRMESTERE ARRÓL SZÓLT,

    HOGY,  AZ  EGYRE  GYARAPODÓ  MÚZEUM  NAGYBAN HOZZÁJÁRUL

          A  KÖZSÉG  ISMERTSÉGÉHEZ A VILÁGBAN.

             KÖZEL  SZÁZ  VENDÉG EMLÉKEZETT,

     AZ ELHÚNYT TENGERÉSZEKRE  VALÓ  NÉMA FŐHAJTÁS  UTÁN,

      EGYÜTT ÉNEKELTÉK  A  HIMNUSZT  AZ OTT LÉVŐ EMBEREK.

                   IGY ÁLLITVA EMLÉKET,

       VITÉZ nagybányai HORTHY  MIKLÓS ELLENTENGERNAGY

                    TARANTÓI  HERCEG.

          HAZAFI,  KORMÁNYZÓ  Úr! EMLÉKÉNEK IS…!!!

         A JÓ  ISTEN  ÁLDÁSA.  ÁLDÁS BÉKESSÉG.

        A  FÖLDÖN MINDEN JÓ  AKARATÚ  EMBERNEK.

              A  SZENT  KORONA ORSZÁG,

      MINEN IGAZ MAGYAR LAKÓJÁNAK,  EMBERÉNEK,,,!!!

                 HISZEK  EGY ISTENBEN

                 HISZEK  EGY  HAZÁBAN 

                 HISZEK  EGY ISTENI 

                 ÖRÖK IGAZSÁGBAN

                 HISZEK MAGYARORSZÁG

                   FELTÁMADÁSÁBAN

                       AMEN

                      H.M.T. 

   

  MAGYAR NEMZETŐR ALTÁBORNAGY

                       FERENC.

.

a honlapra szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

 

Kísértő Múlt – Szovjet katonák atrocitása az Asbóth Családon-  1945-ben a Horthysta Magyarországon, – Budapesten.

Kísértő Múlt 

Szovjet katonák atrocitása az Asbóth Családon-

 1945-ben a Horthysta Magyarországon, – Budapesten.

 

Szomorkás nap volt , a szovjet katonák kiragadtak egy Műszaki Egyetemi tanárt és feleségét, – ( Asbóth Lóránd-ot ) valamint 6 éves kisfiukat a Gellért Hegyre vezető Hegyalja út harmadik jobboldali házból, majd átvezették őket a Gellért hegyi oldalra

és kivégezték minden magyarázat nélkül őket.

Asbóth Lóránd Műegyetemi fizika tanár volt, – semmiféleképpen nem volt terhelhetős sem mint katona és mint civil sem.

A kivégzett Asbóth Lóránd és felesége őrnagyunk – Asbóth Csilla Nagyapja és Nagyanyja volt, – kicsi fiuk pedig Unokabátyja lett volna – ha megéri 1955-őt.

E szomorú történet csak bevezető Asbóth Csilla nemzetőr őrnagyunk életéből, – kinek Édesanyját, – akkor még Tóth Irmát  is másfél évre börtönbe zárták, – mert mint híradós – segített a magyar tiszteknek, akik nem akartak sem a szovjet sem a német oldalon harcolni –  hogy ne vigyék el őket szolgálatra.

Édesapját, Asbóth Jánost az amerikaiak zárták be mert magyar katonaként teljesített szolgálatot. A börtönbe a sors fintora révén együtt kerültek – ahol megismerkedtek és később házasságot kötöttek.

Asbóth Család :

Asbóth család.
Eredetét Angliából származtatja, és honfiusítását 1679-ből. Mnt az I. kötet 69. lapján írva van, a magyar nemességet és ott leírt czímert Asbóth Gergely kapta 1715. május 10-én III. Károly királytól. E Gergelytől a kiegészitett családfa következő:
Gergely 1715. ns.; István.; Görgy; II. János 1756. public. Sopron.; III. János Gottfr. evang. pap. sz. 1735. † 1784.; II. Mihály 1816. Sopronban.; I. András public. Krassó 1819. m. hegyesi g. korm. (Mihalkovits Alojzia); Luiza (Jakabffy Kristóf.); Mina (Kovács Károly.); I. Mór sz. 1804. krassói cs. k. főbiró (Schmidt Vilma); Cornélia (Győrffy József.). Mór; Ilona; Andorin; Géjza; Aranka; Aladár; Jenő.; Adolf sz. 1805. cs. k. kapit. (Heüfel Clemmi); Janka.; Albert János sz. 1811. † 1859. Batonyán (Kreizler Jozefa); Hermina (Mogyoróssy Elek.); Guszti.; Albert.; Kálmán.; András.; Flóra (Asbóth Lajos.); IV. János Gottfrid sz. 1768. Keszthelyi tanár bábolnai korm. (Svajhar Luiza); V. János pub. 1816. Sopr.; Lajos sz. 1803. honv. tábornok (Asbóth Flóra); János; Ilka; Kristóf; Fóla.; Teréz (Kreiner Kristóf.); János gazdatiszt (Glatz Mathild); Ilka; Kamilla; Alida; Matild; Gizela; Oszkár; Emil.; Mária stb. (Benedicty János.); Sándor 1849. honvéd őrnagy most Amerikában.;I. Mihály.; I. János.; Benedek.;
 
forrás : https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/potlek-kotet-D207/asboth-csalad-D2D2/
 
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
 

HÁROM NEMZEDÉK – az Asbóth család

Forrás: flickrJÓ NÉHÁNYSZOR rakosgattam össze és gondoltam végig egy zseniális család, az Asbóthok családtörténetét – legalább is egy korszak „három nemzedékének” históriáját és szinte minden benne található a mi köztes-európai nyavalyáink közül. Nemes fáradozás a honért, szinkron a korabeli tudományossággal, szenvedélyes gyűjtőmunka, honszerelem, szabadságszeretet, a feltámadt Magyarország örökös víziója, a férfiúi erények és spleen és magányosság és meg nem értés és árulás. És júdáspénz. Elsősorban a művek és bizonyos cselekedetek felől érkeztem – és tán szinte mindig oda kell(ett) kilyukadnom, hogy nincs erre a családi három nemzedékre pontos szó. Még körülírás vagy metafora sem.

Mert Asbóth János (1768-1823) és fia Asbóth Lajos (1803-1882) ezredes és annak a fia Asbóth János (1845-1911): három nemzedék. Ahogy ezt egy igen lényeges tanulmánya címének is adta az író-politikus Asbóth János 1876-ban; amelyet némileg átdolgozva, utolsó bekezdéseit elhagyva Három korszakra változtat 1892-es kötetében. Abban a korszakos elemzésben a Széchenyi-Vörösmarty, a Kossuth-Petőfi és a Deák-Arany viszonyát méri és vizsgálja a honi állapotokhoz – szinte előzménye ez Szekfű híres és hírhedt, címét tőle orzott Három nemzedékének, úgy, hogy a liberalizmus átfogó kritikáját adó kötet Asbóthot még csak meg sem említi.

Forrás: members.chello.nl

Az első nemzedék figurájaként Asbóth János 1801-től a keszthelyi Georgikon igazgatója, aki a Festetics-féle tangazdaságot irányította és a mezőgazdaságtant oktatta. 1806-tól az uradalom inspektora, s mint ilyen, az egész Georgicon ügyes-bajos dolgait intézte. Közben a göttingai tudományos társulat tagjai közé választották. 1803-ban elkészítette a georgikoni gyümölcsösben található gyümölcsfák jegyzékét, részletes pomológiai leírásukkal. Egy másik kézirata „a földi almának vagy kolompérnak míveléséről és használatáról” szól, de nevéhez fűződik a georgikoni botanikus kert létrehozása – a növények mellé táblákat tétetett, elrendelve, hogy azokon a növény „deák és magyar neve foglaltasson”. Számomra, mint somlai gazda számára Asbóthnak mégis egy dokumentált akciója a legkedvesebb, amelynek során Keszthelyről segítette a Bécsben élő Görög Demeter-féle fajtagyűjtemény kialakítását, amelyet Görög a grinzingi kertben hozott létre, azzal a nemes céllal, hogy összeszedje, azonosítsa, rendszerezze és leltározza a hazai szőlőfajtákat, s megalapozza magyar nyelvű ampelográfiai irodalmat. (Egyébként ő maga is szenvedélyes kísérletező volt – a Georgikon cserszegi szőlőjében megfigyeléseket végzett és összeszedve le is írta „A Georgikonnak Tserszegi szőllőjében levő Fajták s azokból leendő Borok Tulajdonságai” címmel egy táblázatban.) Asbóth inspektor például negyven szőlőfajtát küldött ki 1813-ban Görögnek azzal a mellékelt üzenettel, hogy „Keszthelyen többnyire a’ Fejér Tök szőlőt termesztik, és hogy ez a’ következő hét fajtákkal jó szőlők az odavaló fejér bornak tsinálása, ú.m. a’ Sárfejér, Szagos Sárfejérnek s zöld Sárfjérnek is nevezik, Kéknyelű, Hárslevelű, Hulló Bajor, Somszlő, Tokajban fejér Sombajom a’ neve, Cserszőlő, Bákor vagy Turi piros, Tokajban Rózsa szőlő”. Számomra azért kedves és perdöntő Asbóth János gesztusa, mert más, de elszórt tudósítások mellett a Somló régi fajtáról is beszél (szagos sárfehér, kéknyelű, piros bakator, ’Bákor’, fehér góhér ’hulló bajor’) – bizonyítva, hogy gyökértetűvész előtt majd’ egy évszázaddal és nyilván még az írott források előtti időkben is termesztették ezeket az ősi fajtákat, amelyek mára lényegében kivesztek a Somlóról. Asbóth 1818-ban megvált Keszthelytől és a Bács vármegyei koronauradalmak igazgatója lett 1823-as haláláig. Gyermekei azonban még Keszthelyen születtek, így nagyobbik fia, Lajos is. (Sándor szintén híresség lett.)

Asbóth Lajos ezredes a bécsi hadmérnöki akadémiát végezi, majd ’48-ban nemzetőr őrnagy, ’49 januárjában honvéd alezredes, rövid ideig Debrecen városparancsnoka is; március végétől a Feldunai hadsereg ezredese, részt vesz Budavár bevételén, május végétől június végéig a 2. hadtest parancsnoka. Aztán a Szeged-Aradon alakuló tartalék hadtest parancsnoka. Aradon tizennyolc évi várfogságra ítélik, 1856-ban kegyelmet kap.

„Bizonyos”, írja már a harmadik nemzedék tagjaként az íróvá és különc és magányos politikussá lett Asbóth János nevezetes regényében, az 1878-ban kiadott Álmok álmodójában, „gyermekkoromat beárnyalta,…hogy a forradalom megfosztott az atyától.” A műbe bekerült apa-motívum sejtteti, hogy itt a lélekelemzés finomabb és érzékenyebb meghonosításával van dolgunk – a társtalanul és visszhangtalanul maradt munka lényegében igen fontos a modern magyar regény történetében; először Németh László fedezi fel és tartja Asbóthot a Nyugat egyik fontos előzményének.

„Amint néztem és néztem a gyertyát, elmerültem a képzelet ama vándorlásának állapotába, mely miatt később is gyakran tartottak mások is, magam is szokatlanul gondolkodónak, holott ez állapotnak mi köze sincs a gondolkodáshoz, sőt ellenkezőleg, az észnek tehetségei buja tétlenségbe merülnek, és dolgozik maga és magára hagyatva a képzelet, valamint az álomban, ellenőrzés nélkül halmozva tarka, de elmosódott képeket egymásra. Atyám börtönét láttam. Én ő voltam. Majd hős, aki őt és társait akarta megbosszulni, és a merész tettekben elbukott. Elvonult előttem minden üldözése nagy férfiaknak, melyet ismertem. Valami büszke bátorság szállott meg, és orcám kihevült a lelkesedéstől, hogy igazságért szenvedek.” Igazság? Nagy férfiak? Nemes szenvedélyek? Álom egy szabadsághős magatartásáról?

Ez az atya részt vesz a későbbi, 1864-es Almássy-féle függetlenségi szervezkedésben, amelybe beavatja fiát is. Asbóth János diákként hírt és levelet hord, utcai tüntetéseket szervez, kiáltványokat szögez hivatalos épületekre, „hogy fegyverre készüljön a magyar”. A budai színházban 1864. március 15-én hangos tüntetésen éneklik a Kossuth-nótát. Ám az összeesküvést felgönygyölítik, őt magát kihallgatják; Almásyt húsz év várbörtönre ítélik, Nedeczky Istvánt előbb halálra, majd szintén húsz évre, de 1867 körül szabadulnak. „A foglyok kiszabadultak egymás után, nemsokára, habár azt, amit a rendőrség úgyis tudott, megerősítették a vallomások, mert nem magyar mesterség az összeesküvés, és a magyar ember azt, amit tett, eltagadni nem tudja, mindenre képes hazafiságból, csak arra nem, hogy hazudjon” – írta maga Asbóth az Almássyval való találkozásaira emlékezve, annak 1882-es halálakor.

Szerencsére ez a tiszta, nemes lélek, már nem élhette meg, így sosem tudta, hogy a nevezetes összeesküvést, mint valami görög sorsdrámában, saját apja árulta el. Hogy az első világháború végén megnyílt titkos udvari irattár adatai szerint Asbóth Lajos beépített provokátor és áruló volt. Aki valóban hamar szabadult és még aznap fel is vette díjait a rendőrségtől, majd kérvényt adott be a helytartóhoz, plusz pénzt kérve az alábbi rettenetes indoklással: „Ha összehasonlítják ezt az önfeláldozó cselekedetemet a Károlyiak, Esterházyak cselekedeteivel, kiket uradalmakkal jutalmaztak, mikor én a legszebb országot mentem meg császárom számára, keveset kérek szolgálatomért”.

Asbóth János az a magányos konzervatív-liberális, akiről kortársai tudták, hogy megvesztegethetetlen, előkelő tapintatú, hogy folttalan diszkréciájú, úri elbánású, „tehetséges, de kissé különc modorú”, kit Ábrányi Kornél angolos modora miatt kedélyesen sir John Asboth-nak nevezett. 1878-as fény- és árnyképeiben a gunyoros-elegáns Kákay Aranyos találóan jellemezi őt és addigi életpályáját. „Asbóth az, aki megajándékozta a kort egy tükörrel – a saját szakállával.

Ebben örökké, híven találóan látszik az…

A magyaros időkben, midőn még honvédtiszt volt, körszakállt viselt; mint deákpárti kormányhivatalnok csupán bajuszát hagyta meg, szakállát egészen levette; mint konservatív loyalisan közepütt borotválkozott; míg most Kállay Béni szerbpártoló beszéde óta, oroszosan, csak két kis szőrfoltot hagy tenyészni a fülei alatt.

És ez azért roppant célszerű dolog, hogy ha valami idegen vetődik Magyarországra, nem szükséges sokáig tanulmányoznia a magyar mágnásoknál uralkodó politikai hangulatot.

Mindössze az Asbóth szakállára vet egy pillantást.”

Élettörténete allúzió? Áthallások mára? Töprenghetünk, hogy „apák és fiúk”?

Ambrus Lajos író, a blog állandó vendégszerzője

forrás : http://www.foodandwine.hu/2010/01/02/harom-nemzedek-az-asboth-csalad/

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Asbóth címer :

 

“A. Gergely, ki Sopron vármegyében Nemeskéren lakott s általa neje: Koronkay Erzsébet, fiai István, György, Mihály, ki a törökök elleni háborúban esett el, János és Benedek 1715 május 13-án nyertek címeres nemeslevelet. István magtalanul hunyt el. Györgynek fia volt János (†1751). Ennek fia János Gottfried (szül. 1715 †1784) evang. lelkész; fiai közül János Gottfried, a hegyfalvi és nemeskéri idősebb, András az ifjabb és Gottfried a léczfalvi ág őse. János Gottfried evang. lelkész testvérétől, Mihálytól a soproni ág származik. Torontál vármegyében a hegyfalvi és a nemeskéri ifjabb ágból András, a mezőhegyesi uradalom kormányzójának fia hirdettette ki nemességét, Temes vármegye nemesi bizonyítványa alapján, 1820 augusztus 1-én. Az idősebb hegyfalvi és nemeskéri ágból pedig Sándor János (szül. 1810 †1869) a Bega-csatorna- és a Maros-szabályozó társaság mérnökeként, 1844. évi szeptember hó 2-án Zala vármegye bizonyítványa alapján. Sándor az 1848-49-iki szabadságharcban műszaki ezredesként vett részt. 1849-ben Amerikába menekült, hol az Északamerikai Egyesült Államok hadseregébe lépett; később az Egyesült Államok követe volt Argentínában. Címer: kékben, zöld alapon, bíborruhás, zöldöves, jobbra néző vitéz, balját csípőjére támasztja, jobbjával kardot tart, két csillag és hold kíséretében. Feje fölött mintegy a kard éléből kirepülő sasfiók, háta mögött búzakéve. Sisakdísz: kardot tartó veres ruhás vitéz növekvően. Takarók: veresezüst-kékarany.

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Emlékezés a magyar embermentőkre – Asbóth István és Asbóth Gyula :

http://hdke.hu/emlekezes/embermentok/embermentok-nevsora

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Itt illik megemlíteni hogy Nemzetőrségünkhöz szorosan kapcsolódik az  1848-ban a Szabadságharcban résztvevő Asbóth János – aki alezredesként teljesített szolgálatot, – majd a forradalmunk gyalázatos veresége után Amerikába költözött. Nem hagyott fel a Szabadság iránti küzdelmével Amerikában sem , – ahol az Északiak oldalán szolgált mint dandártábornok és vezette csapatait.

Életpályája[szerkesztés]

Apja a keszthelyi gróf Festetics Györgynél állt alkalmazásban, illetve a Georgikonban tanítóskodott. Családja 1818-ban átköltözött innen Zomborra. Édesanyja nem engedte, hogy Lajos testvére után ő is katonai pályát válasszon, ezért mérnöknek tanult. Tanulmányait a Felvidéken, a selmecbányai Bányászati Akadémián kezdte meg, azonban tanulmányait megszakította, s végül Pesten, az Institutum Geometricumban fejezte be.

1836-ig a Budai Főépítészeti Hivatal alkalmazottja, majd a Hajózási Igazgatósághoz kerül vízépítő mérnöknek. 1844-ben Temesvárrakerül, az Országos Főépítészeti Hivatalhoz, ahol először helyettes igazgatóként a Hajózási Alosztály mérnöke, később a hivatal vezetője. Asbóth beosztásánál fogva is támogatta Széchenyi István javaslatait, részt vett többek között a Széchenyi lánchíd építésénél is.

1848 nyarán Nagybecskereken jelentkezett a honvédségnél. 1848. december 9-étől honvéd vezérkari százados lett Vetter Antalhonvédtábornok törzsénél, és részt vett a délvidéki harcokban. 1849január 31-én Stein Miksa báró megbízta a komáromi vár erődítési munkálatainak irányításával. Részt vett a kápolnai csatában, majd április 19-én a nagysallói ütközetben az ő irányításával tudtak a honvédek hidat verni a Garamon.

Nemsokára őrnagyi rangot kapott, s július 16-ától – már újabb előléptetés után, alezredesként – Kossuth Lajos kormányzói hivatalának katonai osztályát vezette.

A szabadságharc bukása után Kossuthot szárnysegédként követte előbb Törökországba, majd az Amerikai Egyesült Államokba. Itt Kossuth Lajostól elváltak útjai, Asbóth állampolgárságért folyamodott, érezte, hogy az ő hazája Amerika lesz. Kossuthnak, ahol tudott továbbra is segített, például fegyvervásárlások ügyében, az emigráns szabadságharcosokkal való kapcsolattartásban, stb. Asboth új hazájában eleinte építészeti rajzolóként működött, majd nyugaton kapott állást mint bányamérnök. New Yorkba visszatérve kis acélöntödét állított fel, amely prosperált is, amíg el nem tűnt a partnere. Ezután New York városánál helyezkedett el, mint a városrendező bizottság egyik tervező mérnöke, ebben a beosztásában része volt a Central Park és a Washington Heights szabályozásában is.

Az amerikai polgárháború kezdetén mindjárt katonai szolgálatra jelentkezett. A New York-i kormányzó megbízta egy önkéntes ezred szervezésével, de ez nem sikerült, így Missouri államba utazott, ahol 1861 júliusában John C. Frémont tábornok vezérkari főnöke lett, Frémont még ez év szeptemberében dandártábornokká nevezte ki, de ezt a kinevezést a kongresszus majd csak 1862 márciusában hagyta jóvá, de addig is aktív dandárparancsnok volt Frémont, Hunter és Samuel R. Curtis tábornokok alatt. A Missouri és Arkansasállamok határain folyó harcokban kivált Bentonville (Arkansas) és Fayetteville (Arkansas) elfoglalásakor tüntette ki magát, végül a Pea Ridge (Arkansas) melletti ütközet nyomán erősítette meg a kongresszus dandártábornoki kinevezését. A Pea Ridge melletti csatában Asbóth megsebesült, de sebesülése ellenére másnap már újra nyeregben ült csapatai élén.

A sikeres missouri hadjárat után Kentucky államba vezényelték. Főhadiszállása itt Columbus városában volt, majd 1863 november 9-én a Pensacola Körzet (Nyugat-Florida) katonai parancsnokságát Fort Pickens központtal, tábornoki rangban. Számos színes ezred került az irányítása alá, sok más Kossuth-emigráns katonát gyűjtött maga köré, akik színes ezredek élén is harcoltak, köztük Zsulavszky LászlóZsulavszky EmilRuttkay Albert. Asbóth Sándor, amennyire népszerű volt az északiak körében szerény, tapintatos és egyben férfias magatartása miatt, éppen annyira gyűlölték a déliek, akik Asbóth Sándort és az őt körülvevő magyar emigráns katonákat „külföldiek, jenkik és négerbarátok” címmel vádolták, megvetették őket és rettegtek tőlük. 1864 szeptember 27-én személyesen vezette az északiak lovasságát a déliekkel vívott mariannai csatában, amikor a greenwoodi Davis Gray lövései harcképtelenné tették a tábornokot, Asbóth súlyosan megsebesült, a bal karját puskagolyók roncsolták szét, a bal karja csaknem teljesen béna maradt, az arcába fúródott golyót az európai orvosok sem tudták eltávolítani,[4] így nem tudott tovább harcolni, ott a csatában helyét Zsulavszky László vette át.

Mihelyt javult Asbóth állapota, visszatért a hadseregbe, 1865. március 13-án címzetes vezérőrnaggyá léptették elő. A polgárháborút követően 1866-ban kinevezték az USA argentínai és uruguayi nagykövetének. Szenvedései mellett is kifogástalanul látta el hivatalát, a paraguayi háborúval kapcsolatban is diplomáciai érdemeket szerzett, fegyverszünetre vette rá a harcoló feleket, Paraguay, ArgentínaBrazília és Uruguay pusztító háborújában. (A Hármas Szövetség háborúja néven is is ismert, 1864-1870). Fejsebe miatt sokat szenvedett, ez vezetett halálához. Buenos Aires-i halála után a helyi, régi angol katonai temetőben temették el katonai tiszteletadás mellett, Domingo Faustino Sarmientoköztársasági elnök búcsúztatta. Hamvait 1990október 23-án az USA-ba szállították, és az arlingtoni National Cemeteryben helyezték végső nyugalomra.[5] Síremléke fekete márványból készült, s lóháton ábrázolja egy korabeli illusztráció nyomán.

Magánélete[szerkesztés]

Asbóth Sándor testvér bátyja Asbóth Lajos, aki ezredesként harcolt az 1848-49-es magyar szabadságharcban, melynek bukása után alkalmazkodott a hazai körülményekhez. Asbóth Sándor a magyar szabadságharc bukása után Magyarországon hagyta menyasszonyát, aki még Asbóth emigrációjának korai szakaszában meghalt, Asbóth soha nem nősült meg.

Emlékezete[szerkesztés]

 

Emléktáblája keszthelyi szülőházának falán

2001. július 1-től nevét viseli az egyik keszthelyi középiskola, a „Keszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium.”[6] Keszthelyen, szülőházának falán emléktáblát helyeztek el 2010-ben.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ugrás ehhez:a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Ugrás ehhez:a b Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Ugrás fel http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00474.htm, Asbóth Sándor, 2017. október 9.
  4. Ugrás fel Vasváry Ödön: Golyó a fejben. In: Vasváry Ödön: Magyar Amerika. Szeged : Somogyi-Könyvtár, 1988. 130-131. p.
  5. Ugrás fel Alexander Sandor Asboth
  6. Ugrás fel Asbóth Sándor emlékezete a Keszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium honlapján

 

forrás : https://hu.wikipedia.org/wiki/Asb%C3%B3th_S%C3%A1ndor

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

A jelenleg még élő Asbóth Család tagjainak szándékában áll hogy a Gellért hegyi oldalon EMLÉKTÁBLÁT állíttasson a HÁROM kivégzett MÁRTÍR emlékére.

Köszönjük hogy időt szakítottak e szomorú történet olvasására !

.

a honlapra szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

 

 

 

 

 

 MAGYAR  SZARVASGOMBÁSZ  SZÖVETSÉG – SZENT  LÁSZLÓ SZARVASGOMBA  LOVAGREND.

JÁSZ- NAGYKUN- SZOLNOK VÁRMEGYE. JÁSZSZENTANDRÁS. SZENTMISE RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM. 2018.06.24..9.ÓRAKOR. FERENC.            MAGYAR  SZARVASGOMBÁSZ  SZÖVETSÉG          SZENT  LÁSZLÓ SZARVASGOMBA  LOVAGREND.               SZENT MISÉT CELEBRÁLTA;       RAGO de NEMES KLADIVA IMRE esperes – plébános                   címzetes apát.          SZENT LÁSZLÓ ÉNEK (  1470  KÖRÜL )             KUNCZ LÁSZLÓ  ÉNEKMŰVÉSZ.             SZTANCSOVITS  BÉLA  GITÁR MŰVÉSZ.    KIHIRDETVE;.TÖBB MINT 300 FŐ NEMESI ÉS NEMZETESI CÍM.                ŐF. ADOMÁNYOZÁSA…!!!      RÉSZT VETT. V.Ns. TORDAI MIKÓ gróf MACZKY KŐ PÁL LAJOS LEVENTE.         KOSSUTH DÍJAS  SZOBRÁSZ MŰVÉSZ EGYETEMI  TANÁR.                AD. LEVELEK KIHIRDETÉSE.          MAJD, A  JÁSZSZENTADRÁS,HÁZASSÁGKÖTŐ TERMÉBEN              LOVAGAVATÁS AD. LEVELEK  ÁTADÁSA.               Ns. KLADIVA IMRE APÁT.               NS. SZABÓ  LÁSZLÓ POLGÁMESTER.               Ns.SZABÓ LÁSZLÓNÉ Ns.BESENYEI ANIKÓ TANÁRNŐ.               Ns. Dr. BRATEK ZOLTÁN EGYETEMI  TANÁR.               Ns. Lg.BANKA FERENC NÉHAI POLGÁRMESTER.               NS.Lg. BANKA FERENCNÉ Ns.Lg. CSONTOS MAGDOLNA.               NS.  RÁTKAI RITA.               NS. Lg.FEKETE ATTILA.  NAGYVÁRAD.               Ns.Lg. FEKETE HENRIETT.NAGYVÁRAD.               Ns. FEKETE TAMÁS NAGYVÁRAD.               Ns. BALOGH ATTILA  ERDÉLY.               NS.Lg. BÓNA LILLA  PÁPA – BUDAPEST.               Ns.Lg. STUCHLIK LÁSZLÓ. MÚZEUM VEZ.               NS.STUCHLIK LÁSZLÓNÉ Ns.DEÁK KATALIN./  KARCAG /                NEMZETES Lg. SZENYEI LÁSZLÓ. ERDÉLY.  KOLOZSVÁR.                NEMZETES  BARBÓCZ MÓNIKA.                NEMZETES Lg.Dr.LUKÁCS GUSZTÁV.              A  LOVAGOKAT AVATTA;  Ns.Lg. Dr.BRATEK ZOLTÁN                              NAGYMESTER.                    A  NEMES ÉS NEMZETESEKET.                      V.Lg. gróf révkomáromi the.D.            V. Ns.Chevalier. Lg.érsekujvári és Tarnamérai                  Hg.DUKE TIMÁR FERENC RÉGENS.            A  JÓ  ISTEN ÁLDÁSÁVAL. ÁLDÁS BÉKESSÉG.         MINDEN JÓ AKARATÚ EMBERNEK A FÖLD MINDEN SZEGLETÉBEN.               MINDEN IGAZ HAZAFINAK EMBERNEK…!!!                  A  SZENT KORONA ORSZÁGÁBAN…!!!         A  MAGYAROK NAGYASSZONYA VILÁG  GYŐZELMES KIRÁLYNŐJE          OLTALMA – ÁLDÁSA KÍSÉRJE UTUNKAT A VILÁG VÉGEZETÉIG.                

TIMÁR FERENC.     –    MAGYAR NEMZETŐR ALTÁBORNAGY              

a honlapra a kapott anyagból szerkesztette : Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy