II. Tóth Ilona Női Kézilabda Emléktorna a Sportcsarnokban

II. Tóth Ilona Női Kézilabda Emléktorna a Sportcsarnokban
2016. szeptember 4-én, vasárnap 9.30 és 17.00 óra között rendezik a II. Tóth Ilona Emléktornát a Csömöri Sportcsarnokban.

Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulóján Tóth Ilona, a Forradalom Hősének emlékére ismét megrendezik a kézilabda tornát, mely a sportág népszerűsítése mellett minőségi felkészülési lehetőséget biztosít a résztvevő csapatok számára a 2016-2017. évi kézilabda mérkőzések küzdelmeire.

A verseny programja:

09.30 Megnyitó a résztvevő csapatok jelenlétével
09.45 Első mérkőzésre való bemelegítés
10.00 Csömör – XVI. kerület
10.45 Gödöllő – Tököl
11.30 XVI. kerület – Gödöllő
12.15 Gödöllő – Csömör
13.00 XVI. kerület – Gödöllő
13.45 Tököl – Csömör
14.45 III. – IV. helyért mérközés
15.45 Döntő mérkőzés
16.30 Ünnepélyes eredményhirdetés

Az esemény versenykiírása itt tekinthető meg.

Szeretettel várnak minden sportkedvelőt a rendezvényre!

http://www.csomor.hu/oldal/ii-toth-ilona-noi-kezilabda-emlektorna-a-sportcsarnokban22 OK képtoth ilona 1

toth ilona 2

kép 311

toth ilona 23

kép 4

toth ilona 22

22 OK kép

a honlapra írta és szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

magyar arany érdemkereszt

Augusztus 18-án a miniszterelnökség kabinetjét vezető Lázár János miniszter úr

magyar arany érdemkeresztet adományozott

vitéz lovag Szilágyi Árpád nemzetőr ezredesnek.

arany érdemkereszt

szívből gratulálunk !

szilágyi árpád

1956 Magyar Magyar Nemzetőrség

a honlapra írta és szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

 

megtört szívvel

Tudatjuk hogy Sugár György nőr.őrmester bajtársunk, – valamint

 Válóczy István nőr.százados bajtársunk elhunyt.

Családjuknak és Barátaiknak őszinte részvétünket fejezzük ki .

1956 Magyar Nemzetőrség Főparancsnoksága

a honlapra írta és szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

emléktábla a Szabad Nép Székházánál

augusztus 24-én a Szabad Nép Székházánál megrendezett táblaavatáson az

emléktábla újra elhelyezésénél a Főparancsnok részvételével küldöttség vett részt a

megemlékezési ünnepségen.

http://egykor.hu/budapest-viii–kerulet/sajtopalota-szabad-nep-szekhaz/3584

http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-%E2%80%9Eszabadnepesek%E2%80%9D

 

A „SZABADNÉPESEK”
Eörsi László

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
A székház elfoglalása

A Szabad Nép székháza már október 23-án az események egyik központja volt. A tüntetők behatoltak az épületbe, kidobálták és elégették a sajtótermékeket, könyveket. A hatalom azonban kiemelt fontosságúnak tartotta az objektum megőrzését, és a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia mintegy 100 fővel (harc nélkül) bevonult és berendezkedett az épület védelmére. Október 28-án ezt az egységet visszarendelték, és a Corvin köziek elleni támadásra készítették fel. Helyüket a Pf. 9497. sz. alakulat vette át Seres Ernő főhadnagy vezetésével.

Október 29-én, az esti órákban érkezett ide Dudás József gépészmérnök, a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány elnöke, hogy kinyomtassa 25 pontos programját és röplapjait. Ekkor már mintegy 100 főnyi fegyveres csoportot tudhatott maga mögött. Mivel az épületben nyomda és telefonközpont volt, Dudás úgy döntött, hogy itt kialakítja a Nemzeti Bizottmány bázisát. Valószínűleg megállapodtak a kirendelt katonai egységgel abban, hogy együttesen átveszik az objektum ellenőrzését.[1] A következő napokban Dudás politikai és – korábbi barátai, ismerősei segítségével – lapszerkesztői tevékenységet folytatott, miközben fegyveresei megszervezték az épületben a belső és külső őrséget, valamint a járőrszolgálatot. Parancsnokuk Kovács András szerszámkészítő volt, aki – Marton György elektrotechnikus-parancsokhelyettessel és néhány Széna téri felkelővel együtt – Budán a Nemzeti Bizottmány megalakulásakor csatlakozott Dudáshoz, mivel egyetértett a célkitűzéseivel.[2] Ugyanezen a napon, 29-én Bocskay Imre őrnagy engedélyével Haraszti Tibor hadnagy és Andrásy őrmester vezetésével a 9497. sz. alakulat több katonája már kimondottan Dudás támogatására, a nyomdászok biztosítására érkezett a Szabad Nép székházához. Ekkoriban hatalmas káosz uralkodott az épületben, s ez a nyomdai munkát is jelentősen akadályozta.[3]

Dudás politikai szerepe napról napra jelentősebbé vált. Önálló folyóiratot jelentetett meg, fegyveres erővel rendelkezett, sőt – egyedül a civil parancsnokok és forradalmi vezetők közül – még Nagy Imre kormányfővel is tárgyalt október 30-án a Parlamentben. Igen rövid időn belül országosan ismertté vált. Azt szerette volna elérni, hogy ismerjék el őt a budapesti felkelők főparancsnokának, de ennek nem volt realitása. Mi több, még a saját fegyveresei felett sem diszponált egyértelműen, mivel Kovács Andrásék értésére adták, hogy a munkájukba nemigen engednek beleszólást. („Dudáskám, te foglalkozz a politikáddal, mi majd foglalkozunk a rendcsinálással!”) Az első napokban még – ha súrlódásokkal is, de – eredményes volt az együttműködés. Dudás parancsokat nem osztogathatott, de bizonyos feladatok megoldásával megbízta fegyvereseit, akik azokat önállóan hajtották végre. Mivel csak a Nemzeti Bizottmány elnöke volt ismert, a belső viszonyokról a kívülállók mit sem tudtak. Csak az ő aláírása szerepelt az itteni felkelők igazolványán, a „Dudás-csoport” elnevezést használták, s ez mindmáig megmaradt – a fentiek alapján helytelenül. Helyesebb a „szabadnépesek” kifejezés, amit Baló A. Péter javasolt.

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-i kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe.

http://mult-kor.hu/egy-nep-azt-mondta-eleg-volt-20151023

szabad nep szekháza

.

a honlapra írta és szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

megtört szívvel

Mély fájdalommal közöljük , – hogy Bajtársunk és Barátunk, –

tegnap, – augusztus 23-án Baranyai Lajos nör.dandártábornok elhunyt.

az 1956 Magyar Nemzetőrség  részvétét és együttérzését fejezi ki a

hozzátartozóinak és az elhunyt Barátainak, – ismerőseinek.

a honlapra írta és szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy