Kellemes ünnepeket!

237896_885283293_big

2015. 12. 19-én 10. 00-kor bajtársi találkozó lesz a Budapest, VIII. ker. Mátyás tér 15. szám alatt.

Minden bajtársunkat szeretettel várjuk.

Felvidéki istentisztelet

index

“Felvidék

vitéz Pőcze István nőr. ddtbk. c. protestáns tábori püspök folytatta a határon túli magyar gyülekezetekben való szolgálatokat. Eleget téve a meghívásnak Ádvent harmadik vasárnapján a Felvidéken, a Martosi Református Egyházközségben és a hozzá tartozó Ímely község református templomában tartott istentiszteleteket.

Martos község református temploma 1899-ben épült neoklasszicista stílusban. A falu központjában áll, a Nyitra egykori medre mellett, mely ma tóvá szélesedik. A templom szomszédságában áll a lelkészlak, ahol Dr. Szénási Szilárd esperes úr és felesége Dr. Szénási Lilla lelkésznő szívélyes vendéglátásával a viszontlátás reményében fejeződött be a látogatás.”index

Volt katona és nemzetőr társunk halála

12321306_770831076373118_1487434917187431041_nSzomorú szívvel tudatja a család, hogy Gerebenics József ezredes életének 52. évében, 2015. december 12-én, türelemmel viselt fájdalmak után, csendben eltávozott.
Nyugodjon békében!

Bársony Róbert

Wien

Vitéz Pőcze István nőr. ddtbk. c. tábori püspök eleget téve a meghívásnak, folyó év november 22.-én látogatást tett a Bécsi Magyar Református Gyülekezetben, ahol igehirdetéssel szolgált. Az istentiszteletet szeretetvendégség követte, ahol lehetőség nyílt a kötetlen beszélgetésre.
Tábori püspökünk számára nagy öröm volt, hogy mint egykori bécsi diák, aki az 1995-96-os tanévet a Bécsi Egyetem Evangélikus Hittudományi Kar ösztöndíjas hallgatójaként abszolválta, most 20 év elteltével újra a bécsi magyarok közt lehetett és szolgálhatott az ige üzenetével.
A Bécs belvárosában található 1783-ban épült gyönyörű templom évtizedek óta ad helyet az itt élő magyar protestáns közösség számára, hogy ápolja és megőrizze nemzeti, vallási és kulturális önazonosságát. A szívélyes találkozás a viszontlátás és a további kapcsolattartás reményében fejeződött be.
indexindex

Katonasírok Csömörön

2015. 12. 14-én a Petőfi Művelődési házban Csömörön 18. 00-kor a 2. VH eseményei a településen címmel előadás kerül megrendezésre. Előadó: Aranyosi Péter Máté történész.

Koszorúzás, Mikó Zoltán, repülő vezérkari százados, a magyar ellenállás mártírja – Dobó Gábor nőr. ezredesünk rokona

A felvidéki, gömöri származású Mikó család Balassagyarmaton élt, édesapja Mikó Pál, köztiszteletben álló, több nyelven beszélő, magyar-latin-görög szakos gimnáziumi tanár volt.

Nagytudású, széles látókörű, magyarságára mindig büszke ember volt, aki azonban nemcsak szavakban, hanem tettekkel is igazolta ezt.

A Mikó házaspárnak nyolc gyermeke volt, akiket hazaszeretetre, önállóságra, becsületre, szociális gondoskodásra tanították. Bizony a szülők nem lelkesedtek, amikor Zoltán fiuk katona kívánt lenni, hiszen a nagyobbik testvér, Árpád 1933-ban éppen repülőbalesetben veszítette életét.

 

Mikó Zoltán gyorsan emelkedett a katonai ranglétrán, de mindezt kiváló képességeinek, szorgalmának, megbízhatóságának köszönhette. A családot nem hanyagolta el, amikor lehetősége nyílt meglátogatta szüleit, testvéreit, hosszabb- rövidebb időszakra visszatért Balassagyarmatra. 1943-ban megfigyelői feladattal az orosz fronton is járt.

 

Mikó Zoltán élete a német visszavonulással vett tragikus fordulatot. Ekkorra tudatosult benne, hogy a háborút elveszítettük, és Magyarországot tragikusan fogja érinteni az orosz front átvonulása. A tiszti kar többsége azonban végletesen kitartott, a vele egyetértő társainak száma minimális volt. A Vezérkari Főnökség 6. osztálya különleges csoportjának vezetője volt Mikó, ami gyakorlatilag kémelhárító feladatot jelentett, feltételezhető, hogy a kormányzó és körének kiugrási kísérleteit háttérből támogatók közé tartozott.

 

Számos népi író neki köszönhette megmenekülését, akik iránt nagy tisztelettel viseltetett.

Úgy vélekedett, a kultúrára a hazának mindig szüksége lesz, ezért át kell menteni íróink legjavát a jobb időkre. Így kapott Illyés Gyula, Sinka István, Szabó Pál, Féja Géza, Tamási Áron, Szabó Lőrinc, Asztalos István menlevelet tőle. De ugyanígy rengeteg zsidó ember köszönhette megmenekülését Mikónak, az un. védett házak védelmét Mikó által nyílt paranccsal kirendelt csendőralakulatok látták el, akik megakadályozták a nyilasok akcióit.

 

A nyilas hatalomátvételt követően tragikusan kevés idő maradt a szervezkedésre, a megfelelő szintű orosz katonai kapcsolatfelvétel sem sikerült, amely révén azt akarta elérni, hogy Budapest nyílt város legyen, elkerülve ezzel az ostromot, az anyagi és vérveszteséget. Helyettese, Bondor Vilmos, aki 1995-ben könyvet is írt Mikó rejtély címmel, több okot látott, miért nem sikerült elkerülni a főváros ostromát. A kommunista ellenállás nem adta meg az elégséges fegyveres segítséget a védelem lefegyverzésére, úgy tűnt az orosz hadsereg sem akart ostrom nélkül átvonulni a városon.

 

Mikó Zoltánnak Raoul Wallenberggel való kapcsolatának kezdetéről nincs információ, a lengyel menekültek ügyében ill. a háborús kiugrási kísérlet révén kerülhettek ismeretségbe. Az sem tudható, milyen mélységben tájékoztatta a svéd diplomata Mikót a katyni mészárlásról, ami tény, Mikó révén és kíséretében jutott el a Magyar Nemzeti Bank páncéltermébe a svéd diplomata, ide helyezte a lengyel tisztek által átadott, a katyni mészárlásra vonatkozó dokumentumokat.

A Mikó által szervezett ellenállási csoportokat barátjának, Sipeki Balás Lajos katonatisztnek az árulása buktatta le, több társát kivégezték, de Mikónak sikerült elrejtőznie.

 

Az ostrom befejezése után azonban önként jelentkezett az orosz hatóságoknál, és ezzel gyakorlatilag megpecsételte sorsát. Mikót osztrák és magyar fogolytáborba hurcolták, majd 1945. augusztus 15-én Odesszában kivégezték. Hiába intéztek diplomáciai jegyzékeket a magyar hatóságok az oroszok felé, ígéreteken kívül más nem történt. De miért is történt volna, maguk az oroszok örültek meg a legjobban, amikor értékes tisztáldozatot kaptak Mikó önkéntes jelentkezésével.

A katyni nyomokat Sztálin parancsára el kellett tüntetni, ezért kellett Wallenbergnek és Mikónak is meghalnia. Azt már csak Bondor teszi hozzá, hogy azért is, mert Mikó rendkívül népszerű, nagytehetségű és a magyar érdekeket védelmező katonatiszt volt, az ilyen emberre sem a magyar baloldalnak, sem az új szovjet hatalomnak nem volt szüksége. Az pedig tovább növelte a Mikó rejtélyt, vajon miért adta fel magát, miért bízott az orosz hatóságokban Mikó, hiszen beosztásánál fogva sejthette az általa megismert titkok veszélyét.

 

Bondor Vilmos hosszú évekig lágerlakó maradt, de elkerülte a halálbüntetést, 1995-ben pedig Göncz Árpád köztársasági elnök dandártábornoki kinevezést nyújtott át részére.

Mikó Zoltán ekkor kapta posztumusz vezérőrnagyi előléptetését.

 

Nem kevésbé volt tragikus több családtagjának sorsa.

Felesége, Dunszt Éva, a nagypolgári, több budapesti étteremmel rendelkező Dunszt család egyetlen gyermeke, műveltségben, megjelenésben, magyarságában méltó társa volt Mikónak.

  1. nyarán köttetett házasságukból gyermek nem született. Mikó halála után férjhez ment egy svéd gyároshoz, gyermekük is született, de Zoltánnal kötött házasságának 25. évfordulóján öngyilkosságot követett el.

 

A Mikó és Dobó család pedig Zoltán egyik nővérének, Mikó Máriának és Dräxler család egyik fiúgyermekének, Dobó Józsefnek házasságával került rokoni kapcsolatba.

Forrás: http://www.agt.bme.hu/balassi/miko.html

2015. 11. 30-án a Főparancsnok Dobó ezredessel koszorút helyezett el a HM HIM Hadtörténeti Intézet falán.