Szervezés alatt van a HAKME Zenekar részvételével , – a II. ( második ) Zenei Találkozó, –  Rákospalotán, –  :

” AKI MAGYAR, – VELÜNK TART “ címmel.

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

a HAKME együttesről :

( http://www.ujpest.hu/hir/2078/Bemutatkozik_a_HAKME )

A HAKME, teljes nevén a Hálózat a Kultúráért, Művészetért Egyesület 2006. március 18-án alakult, a hivatásos előadóművészek megsegítésére, támogatására jött létre, azzal a céllal, hogy a különböző művészeti területek képviselőit és a kultúra értékeinek támogatóit tömörítse tagságában. Az egyesület a magyar kulturális értékek védelmére, ápolására, közkinccsé tételére törekszik, tagjai szeretnék elősegíteni, hogy a felnövekvő nemzedék számára természetessé váljék a nemzeti kultúra ismerete és a hagyományok megőrzése. Megfogalmazott céljai közé tartozik rendezvényeikkel elősegíteni az érintett művészeti ágak és a művészek elismerését, és támogatni, védeni a hivatásos előadókat, a szakma tisztaságát az „amatőrökkel” szemben.

„Láttuk, hány tehetséges zenész, előadóművész kallódik, mivel nem talál magának fellépési lehetőséget, segítséget, nincsenek ismeretségei, kapcsolatai. A cigány népzenészeket különösen érinti ez, hiszen ma már a vendéglátóiparban alig-alig találnak munkát maguknak. De nagyon sok fiatal, nem roma származású előadót is érintenek az indulás nehézségei. Így néhány zenésztársammal, barátommal, illetve családtagokkal egyesületet hoztunk létre ezek támogatására” – idézte fel az indulást Farkas József.

A HAKME-hoz csatlakoztak olyan roma és nem roma művészek, akik az egyesület céljaival egyetértenek, és olyan „civilek”, akik maguk nem előadóművészek ugyan, de szeretik a kultúrát, a művészetet és szívesen segítik az egyesület munkáját, fontosnak tartják a kultúra és a művészet ápolását, megismerését, a lehetőségek biztosítását.

Sokféle szakcsoport, tagozat alakult a HAKME keretében: fiataljaik igen sikeres, gumiasztalon Európa-bajnok ugrócsoportban sportolhatnak, népzenében, néptáncban, énekben, modern táncban, modern és klasszikus kamarazenében próbálhatják ki és fejleszthetik tehetségüket.

Az egyesület igyekszik művésztagjainak minél több fellépési és próbalehetőséget biztosítani, CD bemutatkozó anyag készítésében is segítenek. Már az első évben is több nagy sikerű rendezvény fűződött a nevükhöz, mára pedig túl vannak az 500. előadáson. Számos fellépésük volt Budapesten, vidéki városokban és újra meg újra sikert aratnak a bécsi magyar nagykövetségen is.

Támogatói között van többek között a Katona József Szakközépiskola és a Rajkó-Talentum Nemzeti Kisebbségi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Táncművészeti és Zeneművészeti Szakképző Iskola is, amellyel a jó kapcsolat nyomán együttműködési megállapodást is kötöttek. A XV. és a IV. kerületi önkormányzattal, a helyi újsággal és televízióval, több művelődési központtal és civil egyesülettel, így például a Presto Kamarazenekarral, Dévai Nagy Kamilla Krónikás Zenedéjével is igen jó kapcsolatot alakítottak ki.

Rendezvények szervezését, komplett műsort is vállalnak, cégeknek és magánszemélyeknek is. A HAKME varázsa a sokszínűségében rejlik, hiszen palettájuk igen színes, cigányzene, tánczene, klasszikus zene, latin és népi táncok, táncház, színház, nótaműsorokon énekesek kísérése, gumiasztal, sportbemutató, játszóház gyerekeknek, fotó- és képkiállítás is szervezhető az egyesület közreműködésével. Születésnapokat, névnapokat, házassági évfordulókat, eljegyzést, esküvőt (templomi zenét, lakodalmat) is vállalnak szalon-, cigány-, tánczenekarral, szólóhegedűvel.

Programjaik a jeles napok és a hagyományápolás jegyében zajlanak, így például minden évben a gyerekek számára budapesti népdalversenyt és tánctalálkozót szerveznek, ezzel is a magyar népi hagyományokat ápolva.

Klubestjeikre, illetve az egyesület támogatói és tagjai közé is szívesen várják az érdeklődőket, örömmel vennék további szponzorok jelentkezését is. Az egyesületről továbbiakat megtudhatnak a www.hakme.hu weboldalon.

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

A Vezetőség jelenleg  a IV. ( negyedik ) Tóth Ilona – pontos időpontja nemzetközi Emléktornára készül, – melynek pontos helye és időpontja megtalálható a honlapunkon.

Emlékeztetőül azért  :

.

a honlapra szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy 

a Főparancsnok vitéz Szabó László nőr.dandártábornok kíséretében látogatást tett Debrecenben. A Csapatgyűlésen a Hajdú-Bihar Megyei tagok közül, – hat főt Jubileumi Emlékkereszttel tüntetett ki.

Kitüntettek :

vitéz Mester Ferenc nőr.ezredes

vitéz Bodrogi Péter nőr.ezredes

vitéz Szilágyi Gábor nőr.ezredes

Bertalan Zoltánné nőr.főhadnagy 

Magyar Katalin nőr.főhadnagy 

és vitéz Takács Gyula nőr.őrnagy

A nevezett személyeket az elismerésre

vitéz Lánczy Lajos nőr.dandártábornok, –

Hajdú-Bihar Megyei parancsnok javasolta.

A vezetőség meghívást kapott a józsai Könyvtárba,

– melyet elfogadott. 

.

a honlapra szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

a képen Soltész József cipész

1927 – 1956

A VII. kerületi alegységünk felvette Soltész József – 1956 december 15-én kivégzett Forradalmár Bajtársunk nevét. 

( Soltész József kivégzett Forradalmár –

Soltész Géza nőr.vezérőrnagy Bajtársunk Unoka Nagybátyja volt. )

Előzmények :

@@@@@@@@@@@@@@@@@@

A kötet szerzője, Kis József – © Fotó: Ádám János

Miskolc – „Nem a teljességre törekszik, ez a könyv maga a teljesség” – értékelte a Miskolc 1956 kötetet Somorjai Lehel.

Fotók | Miskolc 19A katonák nem vállalták a kivégzést – könyvbemutató Miskolcon

2016.10.23 22:36

A kötet szerzője, Kis József – © Fotó: Ádám János

Miskolc – „Nem a teljességre törekszik, ez a könyv maga a teljesség” – értékelte a Miskolc 1956 kötetet Somorjai Lehel.

• Fotók | Miskolc 1956 című kötetbemutató

Az ’56-os megtorlás első kivégzése december 15-én volt a miskolci lőtéren. Soltész Józsefet azzal vádolták, a bükki ellenállókhoz próbált csatlakozni. A tárgyalás során halálra ítélték, de a sorkatonák nem vállalták a kivégzését. Ezért pártmunkásokból toboroztak karhatalmi alakulatot, ők fejenként 200 forintot kaptak, hogy sortűzzel végezzék ki az elítéltet. „Munkájuk” végén pedig egy liter pálinka is járt nekik, mert rosszul érezték magukat. Mindezt Kis József levéltáros, történész mesélte, akit a Miskolc 1956 című kötetének keddi bemutatóján kérdeztünk.

Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek.” Kis József

A fenti esemény a könyvben is megtalálható, és ezenkívül még négyszáz miskolci történetét, a forradalom és szabadságharc utáni megtorlások periratait, jegyzőkönyveit, valamint a miskolci események dokumentált történéseit tartalmazza.

„Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek, amivel szemben az volt a kritika, hogy nemcsak tömegeket kell látni az eseményekben, hanem az embert is. Éppen ezért a mostani könyvben sokkal inkább a személyi adattár feldolgozására törekedtem. Olyan emberek történeteit gyűjtöttem össze, olyanokkal beszélgettem, akik dokumentáltan részt vettek az ’56-os eseményekben” – sorolta a történész.

Azt is elmondta, a könyv nemcsak a miskolci perek történéseit tartalmazza, hanem minden olyan bírósági tárgyalást, ítéletet dokumentál, amelynek miskolci kötődése volt.

Ugyanolyan srácok

„A kutatómunkát 1999-ben kezdtem, először a miskolci sortűz történetét dolgoztam fel, majd folyamatosan bővült a téma. De minden esetben igyekeztem tárgyszerűen leírni a forradalom, szabadságharc Miskolchoz köthető mozzanatait” – hangsúlyozta.

A Miskolc 1956 című kötetnek köszönhetően a mai fiatalok pontos képet kaphatnak a hatvan évvel ezelőtti eseményekről – ezt már Kiss Gábor alpolgármester mondta a könyvbemutatón. Hangsúlyozta: „Fontos, hogy a mai srácok a fekete-fehér képek mögött meglássák, hogy az 56-os fiatal hősök ugyanolyan srácok voltak, mint ők.”

Az alpolgármestertől megtudtuk, a könyveket az iskolák, könyvtárak is megkapják, hogy a mostani generációhoz eljussanak a dokumentált történetek.

Érdemes volt várni

– Ez a könyv nem a teljességre törekszik, hanem benne van a teljesség – fogalmazott Somorjai Lehel, a megyei levéltár igazgatója. Aki úgy véli, a kötet megjelentetésével 

56 című köteA katonák nem vállalták a kivégzést – könyvbemutató Miskolcon

2016.10.23 22:36

A kötet szerzője, Kis József – © Fotó: Ádám János

Miskolc – „Nem a teljességre törekszik, ez a könyv maga a teljesség” – értékelte a Miskolc 1956 kötetet Somorjai Lehel.

• Fotók | Miskolc 1956 című kötetbemutató

Az ’56-os megtorlás első kivégzése december 15-én volt a miskolci lőtéren. Soltész Józsefet azzal vádolták, a bükki ellenállókhoz próbált csatlakozni. A tárgyalás során halálra ítélték, de a sorkatonák nem vállalták a kivégzését. Ezért pártmunkásokból toboroztak karhatalmi alakulatot, ők fejenként 200 forintot kaptak, hogy sortűzzel végezzék ki az elítéltet. „Munkájuk” végén pedig egy liter pálinka is járt nekik, mert rosszul érezték magukat. Mindezt Kis József levéltáros, történész mesélte, akit a Miskolc 1956 című kötetének keddi bemutatóján kérdeztünk.

Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek.” Kis József

A fenti esemény a könyvben is megtalálható, és ezenkívül még négyszáz miskolci történetét, a forradalom és szabadságharc utáni megtorlások periratait, jegyzőkönyveit, valamint a miskolci események dokumentált történéseit tartalmazza.

„Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek, amivel szemben az volt a kritika, hogy nemcsak tömegeket kell látni az eseményekben, hanem az embert is. Éppen ezért a mostani könyvben sokkal inkább a személyi adattár feldolgozására törekedtem. Olyan emberek történeteit gyűjtöttem össze, olyanokkal beszélgettem, akik dokumentáltan részt vettek az ’56-os eseményekben” – sorolta a történész.

Azt is elmondta, a könyv nemcsak a miskolci perek történéseit tartalmazza, hanem minden olyan bírósági tárgyalást, ítéletet dokumentál, amelynek miskolci kötődése volt.

Ugyanolyan srácok

„A kutatómunkát 1999-ben kezdtem, először a miskolci sortűz történetét dolgoztam fel, majd folyamatosan bővült a téma. De minden esetben igyekeztem tárgyszerűen leírni a forradalom, szabadságharc Miskolchoz köthető mozzanatait” – hangsúlyozta.

A Miskolc 1956 című kötetnek köszönhetően a mai fiatalok pontos képet kaphatnak a hatvan évvel ezelőtti eseményekről – ezt már Kiss Gábor alpolgármester mondta a könyvbemutatón. Hangsúlyozta: „Fontos, hogy a mai srácok a fekete-fehér képek mögött meglássák, hogy az 56-os fiatal hősök ugyanolyan srácok voltak, mint ők.”

Az alpolgármestertől megtudtuk, a könyveket az iskolák, könyvtárak is megkapják, hogy a mostani generációhoz eljussanak a dokumentált történetek.

Érdemes volt várni

– Ez a könyv nem a teljességre törekszik, hanem benne van a teljesség – fogalmazott Somorjai Lehel, a megyei levéltár igazgatója. Aki úgy véli, a kötet megjelentetésével 

tbemutató

Miskolc – „Nem a teljességre törekszik, ez a könyv maga a teljesség” – értékelte a Miskolc 1956 kötetet Somorjai Lehel.

• Fotók | Miskolc 1956 című kötetbemutató

Az ’56-os megtorlás első kivégzése december 15-én volt a miskolci lőtéren. Soltész Józsefet azzal vádolták, a bükki ellenállókhoz próbált csatlakozni. A tárgyalás során halálra ítélték, de a sorkatonák nem vállalták a kivégzését. Ezért pártmunkásokból toboroztak karhatalmi alakulatot, ők fejenként 200 forintot kaptak, hogy sortűzzel végezzék ki az elítéltet. „Munkájuk” végén pedig egy liter pálinka is járt nekik, mert rosszul érezték magukat. Mindezt Kis József levéltáros, történész mesélte, akit a Miskolc 1956 című kötetének keddi bemutatóján kérdeztünk.

Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek.” Kis József

A fenti esemény a könyvben is megtalálható, és ezenkívül még négyszáz miskolci történetét, a forradalom és szabadságharc utáni megtorlások periratait, jegyzőkönyveit, valamint a miskolci események dokumentált történéseit tartalmazza.

„Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek, amivel szemben az volt a kritika, hogy nemcsak tömegeket kell látni az eseményekben, hanem az embert is. Éppen ezért a mostani könyvben sokkal inkább a személyi adattár feldolgozására törekedtem. Olyan emberek történeteit gyűjtöttem össze, olyanokkal beszélgettem, akik dokumentáltan részt vettek az ’56-os eseményekben” – sorolta a történész.

Azt is elmondta, a könyv nemcsak a miskolci perek történéseit tartalmazza, hanem minden olyan bírósági tárgyalást, ítéletet dokumentál, amelynek miskolci kötődése volt.

Ugyanolyan srácok

„A kutatómunkát 1999-ben kezdtem, először a miskolci sortűz történetét dolgoztam fel, majd folyamatosan bővült a téma. De minden esetben igyekeztem tárgyszerűen leírni a forradalom, szabadságharc Miskolchoz köthető mozzanatait” – hangsúlyozta.

A Miskolc 1956 című kötetnek köszönhetően a mai fiatalok pontos képet kaphatnak a hatvan évvel ezelőtti eseményekről – ezt már Kiss Gábor alpolgármester mondta a

könyvbemutatón. Hangsúlyozta: „Fontos, hogy a mai srácok a fekete-fehér képek mögött meglássák, hogy az 56-os fiatal hősök ugyanolyan srácok voltak, mint ők.”

Az alpolgármestertől megtudtuk, a könyveket az iskolák, könyvtárak is megkapják, hogy a mostani generációhoz eljussanak a dokumentált történetek.

Érdemes volt várni

– Ez a könyv nem a teljességre törekszik, hanem benne van a teljesség – fogalmazott Somorjai Lehel, a megyei levéltár igazgatója. Aki úgy véli, a kötet megjelentetésével 

56 című köteA katonák nem vállalták a kivégzést – könyvbemutató Miskolcon

Miskolc – „Nem a teljességre törekszik, ez a könyv maga a teljesség” – értékelte a Miskolc 1956 kötetet Somorjai Lehel.

• Fotók | Miskolc 1956 című kötetbemutató

Az ’56-os megtorlás első kivégzése december 15-én volt a miskolci lőtéren. Soltész Józsefet azzal vádolták, a bükki ellenállókhoz próbált csatlakozni. A tárgyalás során halálra ítélték, de a sorkatonák nem vállalták a kivégzését. Ezért pártmunkásokból toboroztak karhatalmi alakulatot, ők fejenként 200 forintot kaptak, hogy sortűzzel végezzék ki az elítéltet. „Munkájuk” végén pedig egy liter pálinka is járt nekik, mert rosszul érezték magukat. Mindezt Kis József levéltáros, történész mesélte, akit a Miskolc 1956 című kötetének keddi bemutatóján kérdeztünk.

Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek.” Kis József

A fenti esemény a könyvben is megtalálható, és ezenkívül még négyszáz miskolci történetét, a forradalom és szabadságharc utáni megtorlások periratait, jegyzőkönyveit, valamint a miskolci események dokumentált történéseit tartalmazza.

„Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek, amivel szemben az volt a kritika, hogy nemcsak tömegeket kell látni az eseményekben, hanem az embert is. Éppen ezért a mostani könyvben sokkal inkább a személyi adattár feldolgozására törekedtem. Olyan emberek történeteit gyűjtöttem össze, olyanokkal beszélgettem, akik dokumentáltan részt vettek az ’56-os eseményekben” – sorolta a történész.

Azt is elmondta, a könyv nemcsak a miskolci perek történéseit tartalmazza, hanem minden olyan bírósági tárgyalást, ítéletet dokumentál, amelynek miskolci kötődése volt.

Ugyanolyan srácok

„A kutatómunkát 1999-ben kezdtem, először a miskolci sortűz történetét dolgoztam fel, majd folyamatosan bővült a téma. De minden esetben igyekeztem tárgyszerűen leírni a forradalom, szabadságharc Miskolchoz köthető mozzanatait” – hangsúlyozta.

A Miskolc 1956 című kötetnek köszönhetően a mai fiatalok pontos képet kaphatnak a hatvan évvel ezelőtti eseményekről – ezt már Kiss Gábor alpolgármester mondta a könyvbemutatón. Hangsúlyozta: „Fontos, hogy a mai srácok a fekete-fehér képek mögött meglássák, hogy az 56-os fiatal hősök ugyanolyan srácok voltak, mint ők.”

Fotók | Miskolc 19A katonák nem vállalták a kivégzést – könyvbemutató Miskolcon

2016.10.23 22:36

A kötet szerzője, Kis József – © Fotó: Ádám János

Miskolc – „Nem a teljességre törekszik, ez a könyv maga a teljesség” – értékelte a Miskolc 1956 kötetet Somorjai Lehel.

• Fotók | Miskolc 1956 című kötetbemutató

Az ’56-os megtorlás első kivégzése december 15-én volt a miskolci lőtéren. Soltész Józsefet azzal vádolták, a bükki ellenállókhoz próbált csatlakozni. A tárgyalás során halálra ítélték, de a sorkatonák nem vállalták a kivégzését. Ezért pártmunkásokból toboroztak karhatalmi alakulatot, ők fejenként 200 forintot kaptak, hogy sortűzzel végezzék ki az elítéltet. „Munkájuk” végén pedig egy liter pálinka is járt nekik, mert rosszul érezték magukat. Mindezt Kis József levéltáros, történész mesélte, akit a Miskolc 1956 című kötetének keddi bemutatóján kérdeztünk.

Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek.” Kis József

A fenti esemény a könyvben is megtalálható, és ezenkívül még négyszáz miskolci történetét, a forradalom és szabadságharc utáni megtorlások periratait, jegyzőkönyveit, valamint a miskolci események dokumentált történéseit tartalmazza.

„Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek, amivel szemben az volt a kritika, hogy nemcsak tömegeket kell látni az eseményekben, hanem az embert is. Éppen ezért a mostani könyvben sokkal inkább a személyi adattár feldolgozására törekedtem. Olyan emberek történeteit gyűjtöttem össze, olyanokkal beszélgettem, akik dokumentáltan részt vettek az ’56-os eseményekben” – sorolta a történész.

Azt is elmondta, a könyv nemcsak a miskolci perek történéseit tartalmazza, hanem minden olyan bírósági tárgyalást, ítéletet dokumentál, amelynek miskolci kötődése volt.

Ugyanolyan srácok

„A kutatómunkát 1999-ben kezdtem, először a miskolci sortűz történetét dolgoztam fel, majd folyamatosan bővült a téma. De minden esetben igyekeztem tárgyszerűen leírni a forradalom, szabadságharc Miskolchoz köthető mozzanatait” – hangsúlyozta.

A Miskolc 1956 című kötetnek köszönhetően a mai fiatalok pontos képet kaphatnak a hatvan évvel ezelőtti eseményekről – ezt már Kiss Gábor alpolgármester mondta a könyvbemutatón. Hangsúlyozta: „Fontos, hogy a mai srácok a fekete-fehér képek mögött meglássák, hogy az 56-os fiatal hősök ugyanolyan srácok voltak, mint ők.”

Az alpolgármestertől megtudtuk, a könyveket az iskolák, könyvtárak is megkapják, hogy a mostani generációhoz eljussanak a dokumentált történetek.

Érdemes volt várni

– Ez a könyv nem a teljességre törekszik, hanem benne van a teljesség – fogalmazott Somorjai Lehel, a megyei levéltár igazgatója. Aki úgy véli, a kötet megjelentetésével 

56 című köteA katonák nem vállalták a kivégzést – könyvbemutató Miskolcon

2016.10.23 22:36

A kötet szerzője, Kis József – © Fotó: Ádám János

Miskolc – „Nem a teljességre törekszik, ez a könyv maga a teljesség” – értékelte a Miskolc 1956 kötetet Somorjai Lehel.

• Fotók | Miskolc 1956 című kötetbemutató

Az ’56-os megtorlás első kivégzése december 15-én volt a miskolci lőtéren. Soltész Józsefet azzal vádolták, a bükki ellenállókhoz próbált csatlakozni. A tárgyalás során halálra ítélték, de a sorkatonák nem vállalták a kivégzését. Ezért pártmunkásokból toboroztak karhatalmi alakulatot, ők fejenként 200 forintot kaptak, hogy sortűzzel végezzék ki az elítéltet. „Munkájuk” végén pedig egy liter pálinka is járt nekik, mert rosszul érezték magukat. Mindezt Kis József levéltáros, történész mesélte, akit a Miskolc 1956 című kötetének keddi bemutatóján kérdeztünk.

Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek.” Kis József

A fenti esemény a könyvben is megtalálható, és ezenkívül még négyszáz miskolci történetét, a forradalom és szabadságharc utáni megtorlások periratait, jegyzőkönyveit, valamint a miskolci események dokumentált történéseit tartalmazza.

„Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek, amivel szemben az volt a kritika, hogy nemcsak tömegeket kell látni az eseményekben, hanem az embert is. Éppen ezért a mostani könyvben sokkal inkább a személyi adattár feldolgozására törekedtem. Olyan emberek történeteit gyűjtöttem össze, olyanokkal beszélgettem, akik dokumentáltan részt vettek az ’56-os eseményekben” – sorolta a történész.

Azt is elmondta, a könyv nemcsak a miskolci perek történéseit tartalmazza, hanem minden olyan bírósági tárgyalást, ítéletet dokumentál, amelynek miskolci kötődése volt.

Ugyanolyan srácok

„A kutatómunkát 1999-ben kezdtem, először a miskolci sortűz történetét dolgoztam fel, majd folyamatosan bővült a téma. De minden esetben igyekeztem tárgyszerűen leírni a forradalom, szabadságharc Miskolchoz köthető mozzanatait” – hangsúlyozta.

A Miskolc 1956 című kötetnek köszönhetően a mai fiatalok pontos képet kaphatnak a hatvan évvel ezelőtti eseményekről – ezt már Kiss Gábor alpolgármester mondta a könyvbemutatón. Hangsúlyozta: „Fontos, hogy a mai srácok a fekete-fehér képek mögött meglássák, hogy az 56-os fiatal hősök ugyanolyan srácok voltak, mint ők.”

Az alpolgármestertől megtudtuk, a könyveket az iskolák, könyvtárak is megkapják, hogy a mostani generációhoz eljussanak a dokumentált történetek.

Érdemes volt várni

– Ez a könyv nem a teljességre törekszik, hanem benne van a teljesség – fogalmazott Somorjai Lehel, a megyei levéltár igazgatója. Aki úgy véli, a kötet megjelentetésével 

• tbemutató

Az ’56-os megtorlás első kivégzése december 15-én volt a miskolci lőtéren. Soltész Józsefet azzal vádolták, a bükki ellenállókhoz próbált csatlakozni. A tárgyalás során halálra ítélték, de a sorkatonák nem vállalták a kivégzését. Ezért pártmunkásokból toboroztak karhatalmi alakulatot, ők fejenként 200 forintot kaptak, hogy sortűzzel végezzék ki az elítéltet. „Munkájuk” végén pedig egy liter pálinka is járt nekik, mert rosszul érezték magukat. Mindezt Kis József levéltáros, történész mesélte, akit a Miskolc 1956 című kötetének keddi bemutatóján kérdeztünk.

Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek.” Kis József

A fenti esemény a könyvben is megtalálható, és ezenkívül még négyszáz miskolci történetét, a forradalom és szabadságharc utáni megtorlások periratait, jegyzőkönyveit, valamint a miskolci események dokumentált történéseit tartalmazza.

„Tíz éve megjelent egy rövidebb változata a kötetnek, amivel szemben az volt a kritika, hogy nemcsak tömegeket kell látni az eseményekben, hanem az embert is. Éppen ezért a mostani könyvben sokkal inkább a személyi adattár feldolgozására törekedtem. Olyan emberek történeteit gyűjtöttem össze, olyanokkal beszélgettem, akik dokumentáltan részt vettek az ’56-os eseményekben” – sorolta a történész.

Azt is elmondta, a könyv nemcsak a miskolci perek történéseit tartalmazza, hanem minden olyan bírósági tárgyalást, ítéletet dokumentál, amelynek miskolci kötődése volt.

Ugyanolyan srácok

„A kutatómunkát 1999-ben kezdtem, először a miskolci sortűz történetét dolgoztam fel, majd folyamatosan bővült a téma. De minden esetben igyekeztem tárgyszerűen leírni a forradalom, szabadságharc Miskolchoz köthető mozzanatait” – hangsúlyozta.

A Miskolc 1956 című kötetnek köszönhetően a mai fiatalok pontos képet kaphatnak a hatvan évvel ezelőtti eseményekről – ezt már Kiss Gábor alpolgármester mondta a könyvbemutatón. Hangsúlyozta: „Fontos, hogy a mai srácok a fekete-fehér képek mögött meglássák, hogy az 56-os fiatal hősök ugyanolyan srácok voltak, mint ők.”

Az alpolgármestertől megtudtuk, a könyveket az iskolák, könyvtárak is megkapják, hogy a mostani generációhoz eljussanak a dokumentált történetek.

Érdemes volt várni

– Ez a könyv nem a teljességre törekszik, hanem benne van a teljesség – fogalmazott Somorjai Lehel, a megyei levéltár igazgatója. Aki úgy véli, a kötet megjelentetésével 

Tisztelet a HŐSÖKNEK !

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

A VII. kerületi alegységünk felvette Soltész József – 1956 december 15-én kivégzett Forradalmár Bajtársunk nevét. 

( Soltész József kivégzett Forradalmár –

Soltész Géza nőr.dandártábornok Bajtársunk Unoka Nagybátyja volt.  )

.

a honlapra szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

Az 1956 Magyar Nemzetőrség Elnökségi döntése alapján Zetényi Csukás Ferenc  nemzetőr altábornagy, vitéz Juhász László nemzetőr altábornagy, vitéz lovag Bárdosi Ferenc ezredes és vitéz Sass László Főkapitány bajtársakat Nemzetőr Csillag kitüntetéssel tüntette ki .

.

a honlapra szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy

 a Fóton rendezett Nemzetőr találkozón készített fotók.

a képeket Réti Tibor nőr.alezredes készítette.

Utólag érkezett fotók HUAWEI telefonnal készítve :

. 

a honlapra szerkesztette :

Kalmár Ferenc nőr.vezérőrnagy